Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)
nagyon töredékesek, alig van összeilleszthető darab, többségük erősen megégett. A csontleletek között 26 db szarvasagancs lemezből készült csontfaragvány-töredék, továbbá egy átfúrt juh aszt- ragalosz csont volt. A faragványok mintegy negyede pontkörös díszítésű, a többségén geometrikus minta látható. Ezek főként pikkelypáncélzat „kutyanyelvnek” nevezett, trapéz alakú, alsó díszítősorához tartoztak (RHCsl. 13-22.).’’ Három, 6-8 cm hosszú, 1,2-1,5 cm széles félhengeres tárgy domború felületét pedig ferde kannelúrák borítják (RHCsl.4-6.). A díszítőmotívumokban gyakran festéknyomokat, főleg piros és fekete (lilás-szürke) elszíneződéseket figyeltünk meg (RHCsl.12.). Az egyik lemez két oldalát pedig két állatalak díszíti (RHCsl.2.). A kerámialeletek között 86 db értékelhető töredéket találtunk. A számos samottal soványított fazéktöredék (RHK1.57-82.) mellett szürkére, feketére égetett grahtos edények darabjai (RHK1.30- 45.) is előkerültek. Behúzott, síkozott vagy turbántekercses (RHK1.8-12.), olykor mészbetéttel kitöltött pontsorból kialakított meanderekkel díszített tálperemek (RHK1.4., 1.50.) mellett különösen finom, narancsvöröses színű, vékony falú, sugárirányban bordázott csészék (phiálé) is voltak. Ez utóbbi kerámiatípus finomabb (RHK1.83.) s valamivel durvább változata (RHK1.84-85.) a Kárpát-medencei anyagban - Velem-Szentvidet5 6 leszámítva - eddig teljesen ismeretlen volt. Két korongolt, magas hőfokon égetett, beböködött pontokkal díszített edény töredéke szintén szokatlan jelenség a területünkön (RHK1.46-47.). Ezeknek hasonló díszítésű, de gyengébb kivitelezésű töredékei is kerültek elő (RHK1.48-49.). A pince omladékának szitálása során jelentős mennyiségű, sörétszerű, teljesen megolvadt bronz- cseppek mellett 53 db értékelhető méretű fémtöredéket találtunk. Lószerszám kantárzatának része volt egy kereszt alakú szíjelosztó, amelynek enyhén aszimmetrikus szárai végén körbefutó, rovát- kolással díszített bordák vannak. A hátoldalon ellapított, egyébként majdnem kör keresztmetszetű szárakon áthúzott szíjakat - a kereszteződésnél - bronz szegeccsel rögzítették (RHF1.L). A nyílhegyek között a szkíta korban általánosan elterjedt köpűs, háromtollú, tűztől erősen deformálódott bronz nyílhegy (RHF1.8.) mellett egy - nálunk e korszakból eddig ismeretlen - lemezszerű, 3,4 cm hosszú szakállas vas nyílhegy (RHF1.10.) is előkerült. Ugyancsak különleges leletnek számít egy madarat ábrázoló, alig 1,5 cm magas kis bronzplasztika (RHF1.7.). Több bronzlemezről, lapos szegecsről csak annyit lehetett megállapítani, hogy azok valamilyen edényhez tartozhattak (RHF1.26.). Az egyik darabról a keresztirányú borda részlete alapján feltételezhető, hogy bordázott falú cisztához tartozott (RHF1.5.). Előkerültek pikkely alakú, egyértelműen páncélhoz tartozó bronz- és vaslemez töredékek (RHF1.33-53.), illetve meandert utánzó, rátétdíszítés darabjai is (RHF1.23- 24.). A felerősítésre használt apró bronzszegek fa-, esetleg bőr alátétre utalhatnak. Sajnos az erősen megégett, korrodált fémleletek egy részét már nem lehetett letisztítani, csak állapotukat rögzíteni. RHQ2 A pince aljába vágott huszadik századi rablógödör A pince padlójának nyesésekor, az üreg közepén egy szabálytalan körvonalú és egy hozzá csatlakozó téglalap alakú, rendkívül laza betöltésű folt rajzolódott ki. Mindkét folt betöltésében - a pincéhez hasonlóan - eldobott eszközök, szemét, rozsdás abroncsrabok voltak, ezért kiszitált leletanyagát a pincéével együtt kezeltük. Már a visszaemlékezők is megemlítették, hogy amikor a pincét ásták, a pince alján rengeteg követ találtak, ezért nem tudták mélyre ásni. Sok követ kibányásztak, alatta pedig rengeteg faszenet találtak. A már idézett legenda szerint egy üreget is találtak, amiből további járatok indultak. A gödröt a pince oldalfalán is megfigyelhető agyagos, döngölt és az égett, faszenes, köves réte5 Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani Bíró Máriának, aki felhívta a figyelmünket a Nagy Sándor-mozaikon látható páncélzattal való párhuzamra. 6 MISKE 1907. LVII. tábla 8, 23; FEKETE 2006,142-143.101. tábla (fekete színűek). 12
