Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)

nyúlva - a felszínen mintegy 60 méter átmérőjű körben figyelhetők meg (3. kép). A Strupka-Magyar birtok telkének középső része mint­egy méternyivel magasabb, mint a környező kertek szintje. A telek kö­zepén álló kurgán minden oldalát megfaragták, földjét jelentős rész­ben elhordták, falai ezért merede­kek, bozóttal benőtt teteje viszont - érdekes módon - teljesen lapos volt. A nagyjából csonkagúlához hason­lító halom-maradvány 5,8 méterrel emelkedett ki a közvetlen környeze­téből, oldalai nagyjából a telekhatá­rokhoz igazodtak. Az eredeti felszín meghatáro­zására az alapvonalunkon öt mé­terenként 80 mm átmérőjű kézi talajmintavevő spirálfúróval min­tákat emeltünk ki. A fúráspontokat RHF] 9 azonosítóval jelöltük és a mérőrúd mellé fektetett mintákat folyamatosan fotóztuk. így jól lát­ható volt, hogy a felszín hullámzá­sától függően 40-120 cm mélységtől kezdődik az eredeti altalaj, amelyen egy vékony, de nagy kiterjedésű, mintegy 30-35 méteren át követhető (RHF,, fúráspontok) faszenes réteg figyelhető meg, amit a tumulus sárgásbarna agyagos feltöltése követ. A halom felhordott anyaga a fúrásminták tanúsága szerint gyakorlatilag leletmentes volt, csak néhány apró korábbi, őskori kerá­miatöredék került elő belőle (4-5. kép). A halom környezetének felmérésével párhuzamosan megkezdtük a halomba vájt pince kitaka­rítását is. A pince kapta az első objektumszámot. Az egyes régészeti objektumok, jelenségek jelö­lésére már az előzetes dokumentálás során is a nagyfelületű feltárásokon használt módszert alkal­maztuk. A halmot és közvetlen környezetét mint önálló lelőhelyet kezelve (RH), azon belül pedig minden egyes régészeti módszerekkel elkülöníthető egységnek önálló objektumszámot (Q) adtunk, amit szükség estén jelenségszámokkal (J) egészítettünk ki. Ugyanezeket az azonosítókat használtuk a dokumentációban és a tárgyak sorszámával kiegészítve a leltározás és a táblák készítése során is. 3. kép. A feltárt terület Regöly, Strupka-Magyar birtok lelőhelyen a halom kiterjedésének feltüntetésével RHQ1 - A halom déli oldalába vájt pince A halom déli oldalát szinte teljesen függőlegesre faragták és egy 7 méter hosszú, 1,5 méter széles, 1,8 méter magas, hegyesre faragott boltívű pincét vájtak bele. A pincében szétesett hordó dongái, rozsdás abroncsok és mindenféle lom volt. Az oldalfalba valaki az 1926 évszámot faragta. A szemét és a beomlott föld kihordása után a pince falait megnyestük és az üreg padlója felett 9

Next

/
Thumbnails
Contents