Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében
Azonban mint arra Ingrid Burger alapján felhívja a figyelmet, a belső díszítésű tálak nyugati megjelenése az Ezero II időszakkal egyidős gödörsíros kultúra terjeszkedéséhez is kapcsolódik,82 a tárgytípus gyökerei egészen a Kaukázusig követhetők.83 Az ezeroi teli anyagában a kívül-belül díszített - igaz, talp nélküli - tálak mellett számos további, a dombóvári leleteknek is párhuzamul szolgáló lelet mutatja, hogy nem szükségszerű például ennek a díszítésmódnak és edénytípusnak sem a helyi, Kárpát-medencei átvétele.84 A dombóvári leletek ezeroi párhuzamai között olyan szélesebb körben elterjedt jelenségeket is találhatunk, mint a fazekak oldalának körömmel való díszítése85 (4. tábla 2- 5), az edények oldalán86 (7. tábla 12; 9. tábla 2,4-5), de még a korsók szalagfülén87 (7. tábla 4) is használt kis lapos bütyökdíszek, a kerékmodellek88 (12. tábla 7), az alacsony hengeres lábakon álló táltöredékek89 (3. tábla 8), vagy a hengeres szövőszéknehezékek.90 Az egyik belsődíszes táltöredék (DTQ212) (14. tábla 4) sűrű bekarcolással rácsozott, területünkön technológiailag is idegennek ható díszítéséhez szintén találunk ott párhuzamokat.91 Ugyanígy a mi területünkön az elsősorban a késő rézkorra jellemző beböködött díszítés széleskörű használatára is számos példa van az ezeroi telepen.92 Ez azért sem lényegtelen, mert például a lengyeli belső díszítésű tál kapcsán részben a peremén beböködött pontsor alapján felmerült a tárgy rézkori keltezésének lehetősége is.93 Azonban most Dombóváron is előkerült egy hasonló módon díszített tál peremtöredéke, egyértelműen zárt, kora bronzkori gödörből (14. tábla 5). Egyébként számos dombóvári töredéket, de akár egész edényt is (12. tábla 7), ha valahol szórványként került volna elő, éppen a beböködött pontsorok miatt akár rézkorinak is lehetne tartani. A néhány ezeroi párhuzam megemlítésével csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a sok szálból kialakuló kora bronzkori kultúráink esetében mennyire óvatosan kell kezelni például a helyi elemek továbbélését. A kutatás jelenlegi állásánál talán célravezetőbb az adott területen feltűnő új jelenségekre koncentrálni. A Somogyvár-Vinkovci kultúrával a Dunától nyugatra kétségtelenül egy új elem, a halom alá temetkezés szokása jelenik meg. Ennek egyik legjobb példája az 1943 óta ismert nezsideri halom, ahol az eredeti talajszintre fektetett halottat kőpakolás borította. Mellékletei között arany hajkarikák, klasszikus Zók-Vucedol II/Igl-Jevísovice/Mödling-Zöing-Makó-Kosihy-Caka, valamint Somogyvár-Vinkovci hatásokat mutató edénykészletet helyeztek.94 Ez a lelőhely magán viseli minden jegyét a korszakra rendkívül jellemző halmos temetkezéseknek, amelyek egy migrációs irányt jelölnek ki a bulgáriai és romániai Cernavoda III-II-, Ezero- és Magura-Cotofeni Ill-kultúrák területén át, s amelynek déli ágát a Dnyeszter-Duna vonalán feltételezik.95 Az említett ezeroi párhuzamok tükrében ez a Duna menti vándorlási útvonal hosszabbítható meg a Kárpát-medence déli, Szerbiáig lenyúló részein, a Somogyvár-Vinkovci kultúra területén keresztül, s tekinthető a nezsideri halom annak egyik nyugati végpontjának. A montenegrói, szerbiai, nezsideri sírokat az újabb kutatás a Jamnaja kultúra késői, kevert hullámai hatásának tartja. Ezeket „halomsír alá temetkező, ám nem (csak) keleti sztyeppéi eredetű” csoportoknak határozza meg, amelyekre kevert kulturális és anyagi műveltség jellemző.96 Ezt Dani János és Horváth Tünde csoportosításukban a IV. periódusra, 82 KULCSÁR 1999,117. 83 KULCSÁR 2009,319. 84 GEORGIEV et al. 1979, 64. 37. ábra, 245.141. ábra, 251.144. ábra, 261.150. ábra, 297.158. ábra, 379.182. ábra. 85 GEORGIEV et al. 1979, 179. 153. ábra, 287. 156. ábra. 86 GEORGIEV et al. 1979, 235. 137. ábra, 287. 156. ábra. 87 GEORGIEV et al. 1979, 65. 38. ábra. 88 GEORGIEV et al. 1979, 393. 194. ábra. 89 GEORGIEV et al. 1979, 64. 37. ábra. 90 GEORGIEV et al. 1979, 392. 91 GEORGIEV et al. 1979, 297, 158. ábra. 92 GEORGIEV et al. 1979, 245. 141. ábra, 297, 158. ábra. 93 KULCSÁR 1999, 119. III. t. 18/2. 94 DANI - HORVÁTH 2012, 81. A nezsideri sír 14C datálása: ETH-25186: 4160+/-55 cal BP, 2820-2660 cal BC; VERA-2213: 4130+/- 35 cal BP, 2710-2620 cal BC. RUTKAY 2002; RUTKAY 2003. 95 DANI - HORVÁTH 2012, 83. 96 DANI - HORVÁTH 2012, 104. 148. jegyzet. 85
