Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében
rajzásában láttunk egyféle magyarázatot a térben egyébként egymástól távoli kultúrák - például a Somogyvár-Vinkovci és a Glina III-Schneckenberg - szoros kapcsolatára is.71 A tolnai Duna mentét továbbra is a Proto-Nagyrév, a belső területeket pedig a Somogyvár-Vin- kovci kultúra népessége által elfoglalt területekhez soroljuk már a kora bronzkor 1. időszakától - azért is, mert telepeiken számos esetben késő rézkori előzményeket lehetett megfigyelni, de makói településmaradványokat egyetlen esetben sem.72 így nem meglepetés, hogy a Dombóvár-Tesco lelőhelyen feltárt, már a rézkorban is lakott helyszínen a Somogyvár-Vinkovci településen a belső díszes tálak használata szinte elhanyagolható, hiszen ezen a területen nincs semmi olyan jelenség, ami a Makó-Kosihy-Caka kultúra felé mutató előzmény lehetne. A szórványként előkerült, a kutatás által korábban túlértékelt és félreértelmezett dombóvári belsődíszítésű tálakat is ma már átértékelve, a Somogyvár-Vinkovci kultúrához sorolják.73 Kulcsár Gabriella foglalta össze kutatásai során a késő Vucedol, Makó-Kosihy-Caka és a Somogyvár-Vinkovci kultúra kerámiaművességének egyaránt jellegzetes darabjaira, a belső díszes talpas tálakra vonatkozó kutatási eredményeket.74 Legutóbbi, a magyarországi kora bronzkor kezdetét feldolgozó monográfiájában is külön figyelmet szentelt ennek a tárgytípusnak.75 Megfigyelései szerint a belső díszítésű talpas tálak a Makó kultúra hamvasztásos temetkezéseiben és telepein egyaránt megtalálhatók, míg a Somogyvár-Vinkovci kultúra területén csak településekről kerültek elő.76 Ez utóbbi területen a lelőkörülményeik nem utalnak arra, hogy ezeknek a tálaknak a kultúra mindennapi életében fontos, elsősorban dekoratív szerepükön túlmutató jelentőségük is lett volna,77 amit a mi megfigyeléseink is megerősítenek. A tálakat a díszítés helye és a talprész formája alapján csoportosította, a most vizsgált lelőhelyünkről legalább 8 töredék a II. típusba, a kívül-belül, több esetben a peremen is díszített tálakhoz tartozik, néhány esetben a kerek csőtalp is megfigyelhető (13-14. tábla).78 A Vucedol, Makó-Kosihy-Caka és a Somogyvár-Vinkovci kultúra kerámiaművességében nem csak a széles körben megfigyelhető hasonlóságoknak, de bizonyos szempontból éppen az apró eltéréseknek is jelentős szerepe lehet. Ilyen különbségnek tűnik a belső díszes tálaknak a díszítésükkel a Somogyvár-Vinkovci kultúra hagyatékában korántsem arányos, Kulcsár Gabriella által megfigyelt csekély szerepe, amely lelőhelyünkön jól mérhető módon ismét beigazolódott. Ez az apróság is arra hívja fel a figyelmet, hogy a másik említett két, pontosabban a proto-nagyrévi népességgel együtt három, részben azonos jelenségeket mutató kultúrától való eltéréseket legalább olyan fontos lenne vizsgálni, mint a hasonlóságokat. A kutatás által hagyományosan feltételezett, a késő vucedoli alapokon délbalkáni, trákiai, macedóniai eredetű korai bronzkori hatásokra kialakuló Somogyvár-Vinkovci kultúra formálódásában79 több olyan komponens van, amely a többiből részben vagy egészében hiányzik. Ebből a szempontból a belsődíszes tálaknak - és mint arra már korábban felhívtuk a figyelmet, elsősorban a benne tartott ételnek vagy italnak - a kisebb szerepe elhanyagolható jelenség lenne, ha nem lenne annak ugyanakkor, ugyanabban az időben például a Makó-Kosihy-Caka kultúra területén a temetkezésekben kitüntetett szerepe.80 Arra alapozva, hogy ez a táltípus a Somogyvár-Vinkovci kultúra korai területén gyakrabban fordul elő, Kulcsár Gabriella a baranyai és tolnai területen egyébként is egyre szaporodó vucedoli leletek alapján joggal feltételezi ezen kultúra késői hatásait.81 71 SZABÓ 1992, 83. 72 Dombóvár környékén az utóbbi időben több más helyszínen is megfigyeltük, hogy a Somogyvár-Vinkovci kultúra településének késő rézkori, Baden előzménye volt. A több helyszínen is végzett nagyfelületű feltárás ellenére sem találtunk egyetlen olyan objektumot sem, ahol a két időszak leletei keverten kerültek volna elő. 73 KULCSÁR 1999, 363-364. 74 KULCSÁR 1999. 75 KULCSÁR 2009. 76 KULCSÁR 1999, 116. 77 KULCSÁR 1999, 118. 78 KULCSÁR 1999,118-119. 79 BÓNA 1971-1972, 12; KULCSÁR 2009, 225. 80 KULCSÁR 1999,121. 81 KULCSÁR 1999,117. 84
