Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében
több, kisebb beásásból álló gödörrendszert figyeltünk meg a feltárás során, de ezek tartalmazták a legtöbb és legváltozatosabb leletanyagot (DTQ356,429. objektum) (1. tábla). Mind a kettő a lejtő aljában, már a településen kívül volt, ahol a felszínre is kibújt egy agyagréteg. A gödörrendszer agyagos oldalfalába vájt kisebb-nagyobb üregek alapján feltételezzük, hogy ezek elsődlegesen agyagnyerő helyként működtek, így kialakításuk helyét és formájukat is alapvetően a funkciójuk határozta meg. Másodlagos felhasználásuk kérdésére a leletanyag elemzésével keressük a választ.14 A gödörrendszerek betöltésében - eredeti használatuk idejére is utalva - a nyáron vágott juh/kecske csontok mellett szinte minden, a településen megfigyelt állatfaj csontja előfordult. Ugyancsak mind a kettőben különböző fajokhoz tartozó égett és rágott csontok egyaránt voltak. A DTQ429. gödörrendszer leletanyagának mennyisége az 1645 kerámiatöredékkel és 405 állatcsonttal pedig különösen kiugró a lelőhelyen (11. tábla). Ezen belül is a kerámialeleteknél az állatcsontokhoz hasonlóan a többi gödörtípustól eltérően szintén rendkívül vegyes összetétel mutatható ki. Azonban jól látható, hogy a leletek döntő többségét a mindennapi létfenntartásra utaló maradványok, a fazekak (72,63%) és az állatcsontok (19,76%) jelentik, amit a korsók (2,63%) tálak (2,15%) illetve az amforák (1,22%) jóval kisebb előfordulása követ. Százalékos arányban alig kimutathatóak, a bikónikus testű korsók és belső díszítésű tálak (6-6 db), vagy az egy-egy esetben előforduló csont- és kőeszköz, tálka-mécses (?) stb. így a fentiek alapján a két gödörrendszer (DTQ356, 429. objektumok) másodlagos hasznosításának kérdésére viszonylag egyszerű válaszolni. A leletanyag összetétele, töredékessége és a rágott állatcsontok egyaránt jól jelzik, hogy a település szélén, a domboldal alsó harmadánál az agyagréteg felszíni kibújásánál ásott gödörrendszereket másodlagosan, a településen keletkező hulladék eltüntetésére használták. ■ Amfora 25 db ■ Belső díszítésű tál 6 db ■ Bikónikus testű korsó 6 db ■ Bögre 1 db ■ Csonteszköz 1 db ■ Csupor 2 db ■ Fazék 1489 db ■ Kancsó 6 db ■ Korsó 54 db ■ Kő 2 db ■ Kő pattinték 1 db ■ Külső-belső díszítésű Tál 1 db Külső-belső díszítésű talpcsöves tál 1 db ■ Patics 2 db ■ Pohár 1 db Tál 44 db ■ Tálka 1 db ■ Talpas tál 1 db Talpcső 1 db Állatcsont 405 db 8. ábra. A leletanyagok típusok szerinti megoszlása a DTQ429. gödörrendszerben 14 A formai alapon kirajzolódó három objektumcsoporton túl természetesen továbbiak is voltak a lelőhelyen, de ezek a mostani vizsgálat azon feltételének, hogy bolygatatlanok, korhatározó töredékeket és állatcsontokat egyaránt tartalmazzanak, a sokszor nehezen keltezhető cölöplyukak, árkok például ezúttal sajnos nem feleltek meg. 69
