Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében
- Pohár fenék- és oldaltöredéke, szürkésbarna, homokkal soványított. K: 5,9 cm, Tá: 5,9 cm. (2008.03.483.0205.)- Fazék oldaltöredékei, durvított felületű, szürkésbarna, homokkal soványított. K: 5,3 cm. (2008.03.483.0206-219.)- Fazék perem- és nyaktöredéke, szürke, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. K: 9,1 cm, Szá: 16 cm. (2008.03.483.0220.)- Fazék perem-, nyak- és oldaltöredékei, szalagfüllel, szürkésbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. (2008.03.483.0221-222.)- Hombár perem-, nyak- és oldaltöredékei, seprűs, benyomkodott bordadísszel a nyak és a test találkozásánál, szürkésbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. Szá: 34 cm. (2008.03.483.0223-224.)- Hombár peremtöredéke, seprűs, benyomkodott bordadísz a nyak és a test találkozásánál, barna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. K: 15,1 cm, Szá: 34 cm. (2008.03.483.0225.)- Hombár oldaltöredéke, seprűs, benyomkodott bordadísszel a nyak és a test találkozásánál, barna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. K: 20 cm. (2008.03.483.0226.)- Hombár oldaltöredékei, seprűs, világosbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. (2008.03.483.0227-230.)- Hombár fenék- és oldaltöredéke, durvított felületű, világosbarna, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított. K: 37,5 cm, Tá: 21,5 cm. (2008.03.483.0231.) A VIZSGÁLT CSONTANYAG ÉS A RÉGÉSZETI JELENSÉGEK ÉRTÉKELÉSE A TELEPÜLÉS TÉRHASZNÁLATÁNAK SZEMPONTJÁBÓL Az elmúlt évtizedek ásatásai során azt érzékeltük, hogy a Duna menti kora bronzkori nagyrévi télieken az állatcsontok mennyisége nagyon jelentős, gyakran a kerámiát meghaladó, míg a dunántúli belső dombokon a Somogyvár-Vinkovci kultúra lelőhelyein ehhez képest az egyébként is szegényesebb leletanyagban szinte alig van állatcsont. Azonban konkrét, számszerűsített összehasonlító adatok hiányában eddig ezt a megfigyelésünket csak általánosságban fogalmazhattuk meg, ezért ezt a hiányt pótlandó, ezúttal sort kerítünk az előzetes szempontok alapján kiválasztott objektumok teljes leletanyagának együttes elemzésére is. A dombóvári lelőhelyünkön a vizsgálati szempontoknak megfelelő 24 kora bronzkori objektumból 1532 db állatcsont és 3481 kerámiatöredék került elő. A kerámiatöredékek-állatcsontok viszonylatában ez azt jelenti, hogy a kerámia 2,27-szorosa az állatcsontok mennyiségének. Ezt az együtthatót a továbbiakban mint a település leletanyag összetételére jellemző jelzőszámot használjuk, elemzésünk során az egyes objektumok, objektumtípusok ettől való eltérését a továbbiakban ehhez viszonyítjuk. Sajnos ezt az értéket más lelőhelyek anyagához egyelőre nem tudjuk hasonlítani, mert hasonló mérőszám alkalmazására eddig nem találtunk adatot. Azonban a korábbi általános gyakorlattól eltérően, az állatcsontokat nem külön, hanem komplexen, a kerámia és egyéb leleteket együtt értékelő statisztikai elemzésekhez elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy, a nagy számok törvénye alapján az egyes bronzkori települések gazdálkodási formájával, életmódjával, kulturális jelenségeivel egyaránt valamilyen módon összefüggő, arra utaló objektív mérőszám bevezetését. A százhalombattai nagyrévi leletek feldolgozása során már ugyancsak vizsgálták a térhasználattal kapcsolatosan a kerámia-állatcsont arányának alakulását, de számszerű összehasonlító adatokat sajnos nem közöltek. Az azonban a grafikusan feldogozott adatokból jól látható, hogy a teilen az állatcsontok mennyisége jóval meghaladta a kerámiáét,2 vagyis jelzőszáma 1 alatti lehet, ami megegyezik saját korábbi megfigyeléseinkkel is. 2 VICZE 2013, 767. Fig. 11. 58
