Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Kriston Vízi József: Évgyűrűk foglalatában

EGY ALKOTÓ UTÓÉLETE Balásy Gyula első emlékkiállítására 1986 tavaszán került sor a Dombóvári Művelődési Házban, s ezt Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, személyes jó ismerőse nyitotta meg és méltatta. Professzo­runknak a két és fél évtized távolából is mai napig aktuális szövegéből röviden hadd idézzünk itt: „A népművészeti formák felhasználása, technikai eljárások kidolgozása mellett volt ereje ezekhez az al­kotásokhoz is, melyekből néhányat itt láthatunk. Sok szép alkotása nem lehet itt, távol, határainkon túl képezi múzeumok kincsestárának darabjait. Nem illik rá az, hogy pályája kettétört, álmait nem tudta megvalósítani. Megvalósított ő egy más teljességet, emberi emlékművet. Korán eltávozott kö­zülünk, még nagy szükségünk lett volna rá, mindig bizakodó, kísérletező terveire, biztató meleg hang­jára, emberi példamutatására.”46 1998-ban kiállítást rendeztek tanítványai munkáiból. Itt lehetett látni Bocz János, Bujáki Árpád, Bükösdi János, Bükösdi Gábor, Guszinger Antal, Guszinger Antalné, Guszinger Gyula, Guszinger Gyuláné, Szalai Zsigmond, Szalai Zsigmondné, Szűcsné Barna Judit, Vargáné Barna Gyöngyi, Panta Tibor, Panta Tiborné, Szegedi Józsefné és Kinceli Katalin használati- és dísztárgyait.47 2000-ben, a 30 éve város Dombóvár programsorozat keretében rendezett „Népművészet a Ka- posmentén” címmel nyílott kiállítás anyagában ott szerepeltek Balásy Gyula válogatott famunkái is.48 Balásy Gyula centenáriumi kiállítását49 úgy tettük élővé s - hitünk sze­rint - a Mester kedvére valóvá, hogy a reménybeli ifjú utódok: érdeklődő fiúk és leányok számára a fa díszítő megmunkálását bemutató iskolai és múzeumi foglalkozásokat tartot­tunk. Magyarosi Sándor ny. általá­nos iskolai tanár,50 Balásy Gyula al­kotásainak tisztelője és ismerője, a már jó ideje maga útját járó, de az ihletést meg nem tagadva mutatta meg többször nagy türelemmel az anyag, a szerszám és a tervező gondolat együttműködését, a helyszínen elkészült diák-munkákat örömmel dicsérve. Hullott a faforgács a megidézett műhelyként szolgáló múzeumi te­remben... Tanulmányunk végén - mintegy hitelesítésképpen - hadd idézzük fel az értékelésre először vállalkozó Andrásfalvy Ber­talan gondolatait. „A művészetekben való tájékozottságából fa­kadt rendkívüli érzékenységével ismerte fel a népművészeti ha­gyomány jelentőségét mai életünkben. Korunk egyik legnagyobb 14. Az utolsó portrék egyike 15. Óriás sakk a Dombóvár-Gunarasi fürdő területén. Balásy Gyula és tanítványainak munkája 46 ANDRÁSFALVY 1986, 224. 47 BALÁZS KOVÁCS 2000, 67. 48 Dombóvári Művelődési Ház. 2000. április 1-12. - 2007-ben Kapitány Orsolya rendezett egy nagysikerű kiállítást a Dél-Dunántúl nép­művészet mestereinek alkotásaiból, amelyhez rangos katalógus is készült. 49 Dr. Szőke Sándorné helytörténész és múzeumalapító javaslatára, a Balásy-család és számos dombóvári polgár hathatós közreműkö­désével, Tilinger Sándor, Takács László, a Fuji Color és Dombóvár Város Önkormányzatának támogatásával a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület együttműködésével a kiállítást dr. Kriston Vízi József etnográfus-muzeológus rendezte. A meg­nyitóra 2012. november 6-án, a Dombóvári Kultúra Napján került sor s 2013. március 16-ig volt nyitva. 50 Magyarosi Sándor sz. 1945.04.26., Kaposszekcső. Hagyományos és modern tárgyaiból készült válogatást 2013. februárjában társítottuk mintegy kamara-kiállításként Balásy Gyula emlék-tárlatához, amelyet aztán egy időben zártunk és búcsúztattunk a Mesterével már­cius 16-án. 441

Next

/
Thumbnails
Contents