Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Kriston Vízi József: Évgyűrűk foglalatában
tek a konfliktusok. Utazgattam Pestre - és veszekedtünk. Megvan az a született „rossz” tulajdonságom, hogy nyers, szókimondó vagyok, és nagyon felpaprikázódom, ha azt látom, hogy valaki a rosszindulatával vagy hozzá nem értésével gáncsolni akar.”27 Az értelmiségi körökben is egyre kedveltebb realisztikus zsáner-figurái mellett igen népszerűek voltak az ízlésesen és jellegzetesen Balásy-módra megtervezett Hunor-, Emese- és a Megyer, valamint a faragott-festett Tolna-sakk készletek.28 Ezekből annak idején több ezernyire rúgott a külföldi megrendelés, illetve a szövetkezeti közvetítés révén igen kelendő export-széria! Ezek és a többi zsűrizett, védjeggyel is ellátott széria-tárgyak29 számos dombóvári nő és férfi számára adtak biztos megélhetést, „többeknek nem csak kenyeret, hanem kalácsot is. ”30 31 ISKOLATEREMTÉS Az alkotó saját mester jegyei A téma és egyúttal Balásy Gyula fafaragó stílusjegyeinek, alkotói és közösség-építő módszerének figyelemre méltó elemzője így helyezi el ő(ke)t Tolna megye vonatkozásában: „Megyénkfafaragóit több csoportra oszthatjuk: van egy székely csoport (a bukovinai székelyek által magukkal hozott tudás, faragástechnika és motívumkincs), van egy a Dombóvár környékiekre jellemző, Balásy Gyula ... által fémjelzett kalotaszegi mintakincs és a harmadik Dunaföldvár és környéke.... A dombóvári Balásy Gyula figurális faragásaival tűnt ki, művészete már túlnő a népi iparművészeten fi Balásy Gyula... mérnök volt, de 1957-től élethivatásának a faragást választotta. Első munkái kopjafa-faragások, s ezek sajátos stílusa későbbi munkáin is felismerhető. Főképp körplasztikákat készített. Erőteljes egyéni stílusban jelenítette meg kisméretű figuráit. Ritka közvetlenséggel ragadott meg egy-egy ellesett pillanatot. Több pályázaton, kiállításon szerepelt sikeresen. Elsősorban szobrokat készített, amelyek egy-egy jellegzetes alakot ábrázoltak: pásztor, halász, szántóvető, kubikos, de vannak munkás figurái is. Alakjait nagy síkokra bontva ábrázolta. Faragványait a Népi Iparművészeti Múzeumban őrzik. ”32 Dombóvári életrajzírói külön említést tesznek még a következőről: „Legismertebb alkotása volt a tanács- és házasságkötő teremben az asztalt körülvevőfaragás, melynek egyes darabjai a helyiség 1996- os átalakítása után előbb raktárba, majd a Helytörténeti Múzeumba kerültek és azóta is ott találhatók. ”33 27 BODA 1971. 28 Ezeket is a külkereskedelemre állami támogatással szakosodott ARTEX Vállalat exportálta. - A védjegyes sakk-készletek mindegyikét később, a Mester halála után is újrazsűriztette a család, ill. özvegye. így pl. az 1959-ben kialakított Hunor márkajelűt 1980 és 1984- ben ismételten minősítették és regisztráltatták. - A Tolna nevű sakk-készlet (1971) figurái a korábbiakhoz képest játékosak, nem oly részletgazdagak, a lekerekített, stilizált játék-figurák festett színes mintákkal voltak díszítve. 29 Azonkívül dugókészleteket, íróasztalkészletet, sulyok alakú hőmérőt, ceruzatartót - körülbelül 70 féle cikket gyártottak, illetve talált ki, fejlesztett tovább a Mester! 30 Erről 1971-ben így nyilatkozott: „És persze időközben megtanítottam jó pár embert a faragásra. Sakk-készletből annyi a megrendelés, hogy már nem győztük... Ezért végül olyan embereket is meg kellett tanítani a sakkfaragásra, akik kezében még sosem volt faragókés. Természetesen azzal a hátsó gondolattal, hogy az ügyesebbek, szorgalmasabbak előbb-utóbb művészi szintre emelkednek." BODA 1971. 31 BALÁZS KOVÁCS 2000, 67. - „A Balásy Gyula vezette szekszárdi faragó szakkör a rendszeres tanulás-továbbképzés lehetőségét jelentette a székely faragók számára is. A döntően kisplasztika és díszfaragás a nyolcvanas években eltolódik a nyári táborokban a köztéri nagy alkotások: gyermekjátékok, kopjafák, díszpadok, székely kapuk készítése felé" BALÁZS KOVÁCS 2000, 69. 32 BALÁZS KOVÁCS 2000, 94. - Alkotásainak többsége magántulajdonban van; a jegyzett, illetve számos fénykép alapján azonosítható tárgyat a Mester halála után Emese asszony fiainak s azok gyermekeinek ajándékozta. 33 TAKÁCS 1998, 29., valamint TAKÁCS 2000, 11., TAKÁCS 2010. 359., TAKÁCS 2012, 2. A „Nemzedékek” címet viselő fríz-sorozatból jelenleg a következők vannak a Dombóvári Helytörténeti Múzeum gyűjteményében: Nemzedékek" 1-4. Méretek: 1. 76 x 25,8 x 2.5 cm; 2., 88 x 25,8 x 2,5 cm; 3. 88 x 25,8 x 2,5 cm; 4.77 x 25,8 x 2,5 cm. Leltári szám: 2005.88.1-4.; valamint „Kádár-címer" (1968) 22.5 x 33 x 2,5 cm. Leltári szám: 2005.88.5; Táblakép - „Parasztférfi feje" (kalapos). 26 x 25 x 2,5 cm. és Táblakép - „Paraszt asszony feje” (kendős) Leltári szám: 2005.88.6.1.-2. Mindegyik alkotás hársfa deszkából, mélyített véséssel s faragással készült, pácolt és lakkozott külső felületű. Hátlapjukon azonos ceruza felirat: Polg.hiv. Dombóvár. (Hivatalosan meg nem erősített helyi elbeszélések szerint a díszített faragvány-sorozat többi része Dombóvár németországi testvér-településére került ajándék gyanánt...) - Ugyancsak TAKÁCS 1998, 2000, 2010, 2012 írja ugyanezen a helyeken: „Ő készítette a Városi Krónikáskönyv Dombóvár nevezetes épületeit ábrázoló fafaragású borítóját is, amely városi múzeumunk dísze." - ám azóta már tudjuk, hogy nevezett műtárgy Eöri Szabó Dezső (1915-1989), Kurdon működött művész egyik munkája volt. - BALÁZS KOVÁCS 2000, 67., valamint SZŐKE 2010. 111. 436
