Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után II.
a társulat érdekei ellen cselekszenek. Erre Dani János, Széli F. István, ifj. Nyéki József, Bóna Péter és Horváth József - az ellenzők - lemondtak választmányi tisztségükről, mondván, hogy nem akarnak több szemrehányást hallani az érdekelt gazdák részéről a költségek megszavazása miatt.51 Ugyanezen a napon tartottak egy rendkívüli közgyűlést is, ahol az elutasító javaslat ellenére a társulat vezetősége a kölcsön felvételét javasolta. Dani János és társai továbbra is ragaszkodtak ahhoz, hogy a decsi szivattyútelepre nincs szükség, mert nem működik rendesen, adják el a gépeket, és abból fizessék ki az egyéb költségeket. Komoly vita alakult ki, miért is elégedetlenek a decsi telep működésével - főleg azért, mert az oda vezető csatornák még mindig nem készültek el, ezért nem is tudott hatékonyan működni. Böröcz Mihály minisztériumi tanácsos mély megdöbbenésének adott hangot, „hogy az érdekeltség kiküldöttei ahelyett, hogy a kölcsönt nyújtó kormány segítő kezét örömmel ragadnák meg ahelyett reá ütnek” Név szerinti szavazásnál 252 igen, 188 nem szavazattal határozták el a 3 millió korona kölcsön felvételét. Vendel István szekszárdi polgármester javasolta, hogy az igazgató-főmérnök szorgalmazza az adók behajtását, ő maga is ezt fogja tenni. Némi malíciával jegyezte meg Molnár Sándor, hogy ő már mindent megtett a községi elöljáróságoknál az adók beszedését illetően, de kevés sikerrel.52 1924-ben az előző fél évszázad legtöbb csapadéka hullott, öt árhullám vonult le a Dunán, a legmagasabb májusban, amikor Bátánál a vízmérce 664 cm-t mutatott, ekkor egy hónapig kellett árvízvédelmi munkákat végezni, de a jól megépített és karbantartott töltések állták a víznyomást és terhelést. Februártól augusztusig állandóan esett az eső, márciustól októberig mindkét telepen szivattyúzni kellett. A legnagyobb belvíz idején, májusban, három hetes bányászsztrájk bénította a szénszállításokat, ami komoly fennakadásokat és többletköltséget okozott a pesti szénraktárakból szállított tüzelőanyag miatt. A Jankódnál csak nappal szivattyúztak, mert a belvízcsatornák nem szállítottak elegendő vizet, hisz még mindig nem fejezték be a csatornák mélyítését. A nagy nyári záporok, különösen az augusztus 10-én 10 óra alatt lehullott 124 mm csapadék átszakította a Fajvér, Parászta, Séd-patakok gátjait, és 60 cm-es iszapot rakott le a csatornákban. Az árkok tisztításához Bátaszéken és Szekszárdon közerőt is kirendeltek. Úgy tűnt, ez az év volt a legnehezebb a társulat életében egyrészt a pénzügyi nehézségek, másrészt az extrém időjárási viszonyok miatt. Bátán áprilistól szeptember végéig, Fankócon november végéig mentek a szivattyútelep gépei.53 54 A bevételek elmaradását és a pénzügyi nehézségeket főleg az okozta, hogy 1924 elején megjelent egy új pénzügyi rendelet, miszerint a búzakivetés helyett aranyvalutára tértek át, megszüntették az ártéri adók külön kezelését, bevonva az egységes adózásba. Ez nagyon nagy nehézséget jelentett az áttérés idején a folyamatos működés szempontjából, ugyanis senki nem fizetett adót, így ismét kölcsönöket kellett felvenni. Az összes vízrendező társulat tiltakozott egyébként az egységes kezelésbe vétel miatt, de ez a pénzügyi kormányzatot nem befolyásolta. Örökös gondot okozott, hogy a bevételek nagyon nehezen csurrantak-cseppentek a kasszába, de amikor szi51 MNL TML IX/565. SZBÁT i. Válaszmányi ü. jkv. 1923. május 2. 52 MNL TML IX/565. SZBÁT i. rendkívüli közgyűlés jkv. 1923. május 2. 53 MNL TML IX/565. SZBÁT i.. Évi jelentés 1924-ről 54 MNL TML IX/565. SZBÁT i. rendkívüli közgyűlés jkv. 1924. július 8. 15. kép. Mosó asszonyok a Mélygödörben, 1930 körül 392
