Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Vízi Márta: Decs-Ete mezőváros régészeti kutatása - A 10. ház és kályhája
Az 1998 őszén végzett munkák során előkerült töredékek lelőhelyei kapták ezt a nevet, amelyek valójában a 10. ház keleti felének legfelső rétegét, rétegeit jelentik. A házban talált csempeleletek, a fentiekben bemutatott, meghatározott típusok lehetővé teszik, hogy megkíséreljük belőle egy kályha rekonstrukcióját.43 Az is látható az egy tárgyat alkotó darabok lelőhelyeiből, hogy a felső, még 39. gödör néven nyilvántartott helyről inkább a szürke, veretmintás anyag került elő (3. tábla).44 A sárgásfehér anyagú, színes, mázas csempék darabjai a háznak az északnyugati sarkában összpontosultak (4. tábla). Az elterjedési térképekről látható, hogy a 39. gödör leletei között emberábrázolásos oromcsempe és metszett előlapú kályhaszem is található. Külön érdekesség, hogy kályhacsempe negatív is volt a felső részben. A vizsgálat kiterjedt arra, hogy a kétféle anyagú csempék előfordulásának milyen okai lehetnek. Ezek a sárgásfehér anyagú csempék, amelyek lényegesen különböznek a mezővárosban talált csempék túlnyomó részétől, minden bizonnyal importáruk lehettek. Ez összefügg azzal, hogy hogyan, mikor jelent meg egy vidéki mezővárosban a divatos veretmintás motívumkincs. Nem hagyható figyelmen kívül a leletek elemzésekor, hogy egyes színes mázas csempék néhány darabja a ház körül elhelyezkedő gödrökből került elő. (Például: 46. gödör: E.2008.45.1.3; E.2008.45.5. és 70. gödör: E.2008.5.4.8.) Ezek arra utalnak, hogy a ház pusztulása után egy viszonylag nagy területre kiterjedő planírozás, területrendezés történt. Ennek pontos feltérképezése, szélesebb körű elemzések elvégzése az összes érintett objektum adatainak áttekintése, összevetése nyomán fog történni. Ezzel minden bizonnyal az egyes települési objektumok relatív kronológiája is még világosabbá, pontosabbá válhat számunkra. Csempék és kályhaformák - A 10. ház kályhájának lehetséges rekonstrukciója A tanulmányban feldolgozásra került kályhacsempe-leletanyag az V-VI-VII. csoportok45 részét képezi. A 10. ház feltárásán kívül a csoport többi darabja a mezőváros területén a különböző kutatási fázisok során került elő. Számos csempét és negatívot az edényégető kemence feltárásakor talált Csa- logovits József. A 10. ház kályhaomladékában általunk feltárt színes darabokon kívül a többi tárgy: csempék, negatívok, azok töredékei, úgy tűnik, jóval nagyobb területre szétszóródva, gödrökből, rétegekből, valamint az intenzív terepbejárások során kerültek elő.46 Sajnos egyelőre nincs olyan kályhaomladékunk, amely a lapcsempékkel együtt nagyobb mennyiségben párkány- és oromcsempéket is tartalmazott volna. Egyelőre nem rendelkezünk olyan omladékkal sem (V-VII. csoportok), hogy egy komplett, összeomlott kályha anyagát feltételezhetnénk benne, amelyet felhasználva pontosan, minden részletre kiterjedően rekonstruálhatnánk egy kályhát. A kályha, esetlegesen a kályhák rekonstrukciója így nem az egy helyen előkerült omladék leletei alapján lehetséges, hanem a párhuzamok, a leletek összessége alapján. A rekonstrukció pontosításához hozzávettem az Étén, a 10. házban megfigyelt, kályhaalapnak azonosítható régészeti jelenségeket. Ezek a jelenségek a kályha méretének meghatározásához nyújtottak lehetséges megoldásokat. Jelen esetben tehát más, szerencsésebb adottságú helyekkel ellentétben, ahol álló kályhákat lehetett tanulmányozni, nekünk a rendelkezésünkre álló tárgyak, töredékek biztosította lehetőségek alapján van módunk kísérletet tenni egy-egy kályha rekonstruálására. 43 Jelen részben nem ismertetem részletesen az összes, a mezőváros kutatása során fellelt kályhacsempe típusát. A bemutatott, 10. házból előkerült darabok leírásukkal együtt lehetővé teszik a típusok értelmezését. 44 A helyszíni felmérést Miklós Zsuzsa végezte. A digitális rajzot Réti Zsolt, majd a további térinformatikai ábrázolásokat Szente Anikó készítette. Az elterjedési térkép tervezését a szerző végezte. 45 A mezőváros leletanyagának feldolgozása során a feldolgozandó, kályha részeként értelmezhető leletanyagot csoportokba soroltam. A tapétamintás csempék csoportjába tartozó darabok az V-VII. csoportot alkotják. 46 A csoport egészének elemzésére külön tanulmányban kerül sor. A mezőváros területén terepbejárás során előkerült darabok elemzését a Torma István 70. születésnapjára készült kötetben elemeztem. VÍZI 2011a, 85-98. 168
