Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

lített görbői malom helyét jelzi, amely a Kapos 1820-as évek végén bekövetkezett szabályozásáig működött.325

29. Tolnanémedi-Gyánti-földeken, a középkori Gyánt település területén 2000-ben Bertók Gáborral végeztünk terepbejárást,326 amelynek során a Kapos folyó közelében vízimalom malomkövének töredékét találtuk meg. A kb. nyolcadrészben megmaradt kövön szerencsés módon mérhető a sugár teljes hossza, amely a lyuk szélétől mérve 46 cm, a lyuk kiszerkeszthető átmérője 13-14 cm, tehát a malomkő átmérője kb. 105-110 cm lehetett. A kő nem egyenletes vastagságú, szélei felé elvékonyodik: szélén 12,5-13 cm, közepén 16-16,3 cm vastag. A keresztvas számára 2,5 cm mélyen bevésett téglalap alakú mélyedés oldalai 10, illetve 10,5 cm hosszúak, szélessége 8,5 cm, a tengelytől távolabb eső oldalán 1,5 cm széles, sekély „lépcsőben” ér véget (3. kép).

A kézirat 2014. január 14-én történt leadása után előkerült, itt nem részletezhető újabb adatok: Athyafew puszta, Kóny határai között: malom a Füzegy folyón, 1477 (DL 88648.);

Bátatő: jobbágy dunai malma, 1348 (Zichy II. 236. sz.);

Büssü: malomhely, 1283 (DL 1158.);

Hűk: malomhely, 1315 (Anjou-oklt. IV. 27. sz.);

Kazsok: a dadai keresztesek malomhelye, 1275 (ÁÚO IX. 161. sz.; BTOE I. 136. sz.);

Sigér: malom a Saramas folyón, 1354 (Anjou-oklt. XXXVIII. 11, 270. sz.) és malomrész, 1474 (DF 209370.)

325 A görbői és pincehelyi malmokra összefoglalóan: K. NÉMETH 2013, 69-70.

326 RKM 2000 (2003) 219.

144