Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

merer Ernőre hivatkozva - Lángfő és Bátaszék közé teszi. Lángfőt az 1818-as megyetérképen Laj- vértól keletre jelölt Lánghíddal azonosítja, Mohát esetleg a mai Lajvér helyére teszi.213 Ha utóbbi igaz, akkor a malom a Lajvér-patakon, ha a Larkasd közeli azonosítás helyes, akkor pedig a Sárvízen állt. Előbbi esetben akár a Bátaszék-Malomréti-dűlőben feltárt malommal (83.) is azonos lehet.

51. Mőcsény a török korban Nagy- illetve Kis-Mőcsény néven szerepel. Nagy-Mőcsényben 1546- ban, 1552-ben, 1570-ben és 1579-ben egyaránt egy malom szerepel a defterekben, Kis-Mőcsényben pedig 1579-ben tűnik fel egy malom.214 Az EKE Mőcsény körül csak a falutól északnyugatra, a Börzsöny és Grábóc felé nyíló völgyekben jelöl malmokat.215

52. Mucsa (Mözs?) faluban 1565-1566-ban szedtek malomadót (100 akcse) a törökök.216 A forrás sorrendje alapján (Mórágy, Kürt és Pilis után, Hidas, Bat és Malonta előtt) a helynév talán Mözzsel azonos.

53. Mucsiban 1565-ben és 1570-ben egyaránt két malom működött, az egyik magyar (Szőke Máté, majd László) tulajdonban, a másik török egyházi alapítványi kézben. A magyar tulajdonú malomról tudjuk, hogy egykerekű volt.217 Egy 1690-es összeírás szerint nincs malma.218 Az EKE Mucsi alatt a patakon két malmot is jelöl a Papdi-árok torkolata felett.219

54. Nagymányokon 1546-ban két, 1552-ben, 1570-ben és 1579-ben pedig egy malmot írtak ösz- sze.220 Az EKF csak a településtől délkeletre, Szentmáriafalva irányában jelöl két malmot.221

55. Nakon 1366-ban Mérei Fecske János a veszprémi püspök malmába törve a malomköveket és malomvasakat (lapides mollares acferrum ... molendini), valamint a malomban lévő gabonát (fru- ges) elvitette, a molnárt pedig fogságba vetette.2221693-ban {Nyák) kétkerekű malmot említenek.223 Az EKF Nak déli szélétől kissé délre, az inámi átkelőnél jelöl malmot.224 Ide helyezhető egy 18. századi térképvázlat jelölése is a naki malomról, amelyhez Szakosról vezetett út {Via ad Szakos, a Mola Nakiensis.).225

56. Nádasdon (ma Mecseknádasd) 1546-ban 13,1552-ben, 1570-ben és 1579-ben pedig 12 malmot írtak össze.226 Az EKF a hídtól északra, a belterületen jelöl malmot, de a belterület északi részével egy magasságban is kettőt, sőt nem messze észak felé újabb hármat.227

57. Nyéken (Felsőnyék) az 1690-es kamarai összeírás szerint a malom még megvolt a Sión.228 Az EKF nem jelöl malmot a településen.

58. Olaszfalun egy 1745-ös tanúvallatásban említenek egy régi malomhelyhez vezető régi utat, amely egyben Mágocs és Mocsolád határa volt. A 88 éves tanúnak a határjeleket az apja még a török időben mutatta meg.229 A malmot a Hábi-patakon az EKF még szerepelteti.230 Olaszfalura utaló helynevek Alsómocsolád északnyugati és Mágocs délnyugati határában találhatók, ahol a Pusztamalom helynév a középkori eredetű malom helyét jelzi.231

59. Ozorán 1482-ben néhai Hédervári Imre itteni malomrészéről {molendinorum in eisdem ha213 SÜMEGI 1997, 111. 1-2. jegyzet. Máshol Mórágy közelébe helyezi: uo. 161.

214 DÁVID 2006, 61.

215 EKF Coll. XII. Sect. 30.

216 VELICS-KAMMERER 1890, II. 337.

217 DÁVID 1982, 286, 303.

218 HEGEDŰS 1979, 58.

219 EKF Coll. XI. Sect. 29.

220 DÁVID 2006, 60.

221 EKF Coll. XL Sect. 30.

222 KUMOROVITZ 1953, 596. sz. (DF 200251.)

223 UC 5:42 (b).

224 EKF Coll. IX. Sect. 25.

225 S 16, No. 1084/1.

226 DÁVID 2006, 60.

227 EKF Coll. XL Sect. 32.

228 U. et. C. Fasc. 46. No. 66. Föl. 75. Téves fordítással: HEGEDŰS 1979, 58.

229 MÁTÉ 2009. (BML IV. 1. f. 3. VI. 123.)

230 EKF Coll. X. Sect. 28.

231 BMFN 1982, 67:4/285; 104:11/90, 91 (Pusztamalom), 107.

137