Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

vetlenül találták meg az alsó merevítő lemezeket, ezek viszont ma már nincsenek meg. Az ásatási meg­figyelés — az alsó íjvégcsontok helyzete — alapján valószínű, hogy az íjat alsó harmadában eltörték és így helyezték a sírba. Az íjcsontok 2,7 cm-es szélességükkel még a keskeny karú típusba tartoznak. A keskeny karú íjakat a kora avar korban használták, de fellelhetőek a közép avar korban is. Az elhunyt jobb oldalára téglalap alakú vas lamellás páncéllemezeket helyeztek, valószínűleg él­ére állítva. Két darabban helyezték el a 14 vaslemezt. Rögzítésükhöz használt lyukak jól látszanak — a hosszanti oldalakon négy-négy, a rövid oldalakon kettő-kettő lyuk figyelhető meg általában — me­lyekkel a ruházathoz és egymáshoz rögzítették őket. Minthogy nem teljes páncélzat került a sírba, jelképes mellékletadásról lehet szó. Vas nyílhegyek kerültek elő a jobb combcsont külső oldalán a sír vége felé néző heggyel, egy cso­portban. Ez az elrendeződés tegez meglétére utal. Három darab háromélű tüskés nyílhegy és egy da­rab egyélű tüskés nyílhegy, melynek alsó részén két lyuk van és több töredék feküdt a sírban. Össze­sen valószínűleg 11 darab nyílhegy volt a sírban. Az avar harcos sírok leggyakoribb mellékletei a nyílhegyek, közülük is leggyakoribbak a háromélűek, melyek harci célokat szolgáltak. Kalmár János szerint az egyélű, lyukkal ellátott a nyílhegyeket gyújtási célra használták, olyan tárgyak esetében, ahol nem volt szükség a nyílhegy befúródására. Más vélemények szerint a nyílhegyek áttörésének célja a fütyülés volt, mely a lövés irányát adta meg. A gyújtás mellett Kalmár János szerint még a vadak meg­sebzésére használták a csapott nyílhegyeket, de semmiképp sem ember elleni harcra. 10 8 Ólomveretel< A 43. sírban a bal lábszár külső oldalán az állatcsontok társaságában, nagyrészt egyvonalban feküdt hét darab ólom veret és néhány lapos vastöredék. A veretek pontos funkciója tisztázatlan, párhuza­mok alapján kétféle használatuk merült fel. Formájukat tekintve ezek az ólomveretek úgy néznek ki, mint az avar kori faedények peremét díszítő fémveretek egyszerű bronz változatai. Funkciójukat azon­ban megkérdőjelezheti elhelyezkedésük és anyaguk, ugyanis ólomból készült vereteket, csak mint a sérült edények javítására használt darabokat említi Garam Éva a zamárdi temető alapján, illetve ezeknek a javításra használt ólom vereteknek a formája nem egyezik meg a bronzlemezek és a 43. sír ólomlemezeinek formájával. 10 9 Azt viszont egyértelművé teszi, hogy ólomból is készült egy-egy edény felületére erősített veret. Előfordulhat esetleg, hogy jelen esetben az ólomveretek csak a temetéshez használt edényeket díszítették. A vereteket összefogó szögek méretei: a leghosszabbak, tehát a leg­vastagabb felületet átfogó veretek szögei 1,9 cm, illetve 1,5 cm, valamint 0,9 cm, a többi 0,5-0,7 cm hosszú. Mindegyik veret enyhén vagy erőteljesebben ívelődik. Elhelyezkedésüket ebben az esetben ma­gyarázhatja az, hogy bizonyosan koporsós temetkezésről lévén szó, a lebomló faedény veretei nem ma­radtak meg eredeti helyzetükben, illetve elmozdulhattak akkor is, amikor a koporsó beomlott a föld súlya alatt. Továbbá az állatcsontok közötti előkerülésük is azt sejtetheti, hogy az ételmelléklettel együtt, vagy az ételmellékletet ezekben az edényekben helyezték a sírba. Garam Éva megfigyelései alapján a 8. század folyamán is jelen voltak a veretes faedények néhány sír tanúsága szerint. 11 0 így a 43. sír kro­nológiailag nem lógna ki a sorból öntött griffes vereteivel. A veretek másik lehetséges magyarázatát a horvátországi Nin 8-9. századi korai horvát temető­jében előkerült hasonló alakú párhuzamok adhatják, melyek hosszú kések szerves anyagból készült tokjait fogták össze. 11 1 A veretek elhelyezkedése a 43. sírban akár ezt a lehetőséget is alátámasztaná, ha nem számolunk komolyabb elmozdulással; viszont semmilyen olyan maradandó tárgy nem ma­radt a veretek közelében, amivel összefüggésbe lehetne hozni egy bőr vagy egyéb textilből készült to­kot - bár a feltételezhető hosszúkást a sírrablás során is elvihették. 10 8 KALMÁR 1945, 285-286. 10 9 GARAM 2009, 84, 10. kép. 1, 0 GARAM 2009, 86. 11 1 BELOSEVIC 2007. 86

Next

/
Thumbnails
Contents