Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BUDA ATTILA: Újonnan előkerült fotók Babits Mihályról és családjáról
gában nyilvánultak meg. Mindezek az adottságok megfigyelhetők Kelemen (I) Tekla közelről készült fényképén, lányai arcán, de még Kelemen Auróra és Kelemen (I) Ilona is részesült némiképp ezekből a testi jegyekből. Ezek a vonások, amennyire az egyetlen fennmaradt fotóból megállapítható, már Kelemen (I) Mihály (1798 - 1879) arcképén láthatóak, lánya arcán lettek hangsúlyosak, bár Kelemen (II) Mihályon is megjelentek. Az ajak formáját - a nagy és elálló fül mellett - a Buday fiúk természetesen örökölték, mindkettőt bajusszal és a fül mellett meghagyott oldalszakállal igyekeztek fiatalabb éveik alatt ellensúlyozni, idősebb korban már csak a bajusz maradt. Mindemellett ezek a vonások kimondottan érdekessé tették arcukat, a lányok fiatalon vonzó hatást gyakorolhattak környezetükre. Ezt a fényképek mai szemlélője is megerősítheti, a benyomást legfeljebb a napjainkban már idegenkedést kiváltó hajviseletek ellenpontozhatják. A testi jegyek nagymértékű hasonlósága, azonossága azonban amennyire segíti, annyira meg is nehezíti a fényképeken látható személyek pontosítását, a felvételek készítési idejének megállapítását. Segítségül lehet hívni ugyan a szemöldök ívét és tömöttségét, a szem állását, a fülbevalót, a haj formáját, színét, a választékot, a szájés fejtartást, az életkort, azaz az éppen látható hasonlóságokat és különbségeket egy-egy lány vagy fiú megnevezésére, de mindig megmarad a kétely: lehet, hogy éppen a felvétel készítése előtt cseréltek fülbevalót? Igaz, hogy a szokás és a hagyomány ezeket ebben a körben mindig valamilyen alkalomhoz vagy életeseményhez, rokoni ajándékozáshoz kötötte, s emiatt nagyobb eszmei értékük volt és jobban ragaszkodtak hozzá, mint napjainkban, de kizárni ezt a lehetőséget mégsem lehet. Más esetekben a bizonytalanság okozója az, hogy a fényképen látható személy még csak azonosítható lenne, de nincs támpont arra, mit keresett azon a helyen, ahol a felvétel készült. A fényképészek által feltüntetett díjak és emlékérmek viszont, amennyiben az adományozás évszámait is feltüntették, legalább egy-egy időbeli sorozat felállítását segíthetik, természetesen csak egy bizonyos időpont utáni felvételt valószínűsítve. Mindezzel együtt is még számtalan datálási kérdés vetődhet fel, amelyekre, mivel a megörökített személyeket kortárs nem tudja már megkülönböztetni, nagyon nehéz egyértelmű választ adni. A fényképészek 3 9 A három album azonban nem csupán az ábrázolt személyek, hanem a felvételek készítői miatt is becses emlék. A fényképészek nagyobb részére lehet találni nyomtatott vagy internetes forrást, természetesen jónéhányuk életével és működésével kapcsolatban csak töredékes adatok vannak, sőt akadnak olyan fényképészek is, akiknek neve az első, az idő szorításában nyilván tökéletlen keresés után ismeretlen, azaz forrás nélküli maradt. Általánosságban azt lehet még elmondani, hogy a magyar fotográfia szempontjából kiemelkedő művészek éppen úgy megtalálhatók, mint a csak helyi jelentőségű mesterek. A korszak elején olyan fotográfusok is akadtak, akik eredetileg festői pályát kezdtek, s ahelyett vagy avval párhuzamosan nyitottak fényképész műtermet. Az 1880-as évektől kezdve kettévált a két tevékenység, a festők festők maradtak, a fényképészek pedig egyre inkább specializálódtak. Következzenek tehát a neveik annak megfelelően, ahogy a képek hátoldalán olvasható: az első csoportban a működésükkel és/vagy évszámaikkal azonosíthatók, szükség esetén szögletes zárójelben kiegészítésekkel; őket követik azok, akikkel kapcsolatban semmiféle adatot nem sikerült találni. Bartcky Viktor fényképész, Mohács 4 0 Bayer [Henrik] és Weber [Xavér Ferenc (1829-1887)], Pécs 4 1 3 9 Felhasznált források: B. HORVÁTH 1997, VARGA 1997, FARKAS 2005, FARKAS 2008, FEJÉR 2011. 4 0 Budapesten is volt műterme. 4 1 Működés: 1861-1867/1860-1875. 4 2 1882-1896 között működött. 478
