Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BUDA ATTILA: Újonnan előkerült fotók Babits Mihályról és családjáról

állást is, megtiltotta, hogy a harcoló papnövendékek visszatérjenek a rendbe. Ezért mérnöki pályára lépett, s a tanulmányok elvégzése után a pécsi püspöki uradalom főmérnöke lett. Ebben a minőségében készített például tervet a Bodócs-patak medrének második szabályozásához 1871-ben.

9 Hosszú élete során végig aktív maradt, halála is egy munka elvégzése közben érte.

1

0 Feleségével népes családot alapított, a házasságból tíz gyermek, hat leány és négy fiú született, a lányok között egy ikerpár is volt. Az őket és első gyermekeiket ábrázoló fényképek a legkorábban készültek közé tartoznak. Elsőként egy lányuk született, Buday Rozália (1860 k.-1879 ut.), aki fiatal házasként gyermekágyi lázban hunyt el.

1

1 A fiúk közül az első Buday (I) Kálmán (1863 - 1937) volt, a híres patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi diplomájának megszerzése után a budapesti bonctani intézetben dolgozott, majd két évig külföldi tanulmányúton vett részt. Ezután a kolozsvári egyetemen a kórboncolástan magántanára és nyilvános rendes tanár lett. 1897-ben házasságot kötött Békessy Annával (1873-1956).

1

2 1913-tól a budapesti egyetemre nevezték ki nyilvános rendes tanárnak; tudományos munkássága monográfiákból és szakcikkekből áll, különösen a tbc kórbonctana foglalkoztatta. Mint a családi levelezés első kötetéből kiderül, részt vett a Babits (III) Mihály nyelvén támadt seb radikális gyógyításában, de évekkel később ugyanígy a Babits (IV) Mihály betegségének megítéléséről tartott konzíliumban is.

1

3 Öt gyermekük közül feltétlenül meg kell említeni kettőt. Az első Buday Julianna (1899-?), aki Budapesten, az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, különböző szakmunkák szerzője és közreműködője; ő állította össze például a magyar tudományos irodalom 1901 és 1925 közötti bibliográfiáját. Fiatalabb testvére Buday (III) László (1901-1944) szintén az orvosi pályát választotta. Oklevelét 1924-ben szerezte, a budapesti egyetemen magántanár lett, és a Herzog-klinikán tanársegédi állásban dolgozott. Elméleti munkássága elsősorban szakcikkekből áll. Babits (IV) Mihály egyik kezelőorvosa volt sorozatos betegségei idején, 1932 végétől. Török Sophie naptárai szerint a későbbi években is rendszeres látogatója és vendége maradt a költőnek.

1

4 Néhány fényképen egyértelműen felismerhető, felesége úgyszintén. Többön pedig valószínűsíthető, de a biztos azonosításhoz néhány ellentmondást meg kell szüntetni, vagy fel kell majd oldani. Buday (I) Béla születés szerint következő gyermeke Buday (II) Béla (1865-1944) mérnök, államtitkár, műegyetemi magántanár volt. 1886-ban szerezte meg mérnöki oklevelét, előbb tanársegéd lett a műegyetemen, majd állami szolgálatba állt különböző városokban: Debrecenben, Nagykárolyban, Pécsett. Választott hivatása mellett a szépirodalom is érdekelte, fiatalabb korában verseket, novellákat, műfordításokat közölt, s megjelent egy történelmi vígjátéka, emellett foglalkozott zeneszerzéssel is. 1937-ben írt egy zongora-hegedű szonátát, egy évvel később egy zongoraszonátát: ezekből részletek hangzottak el a budapesti rádióban. Pályáját a Kereskedelmi Minisztériumban fejezte be. 1890ben megházasodott, feleségét Buhl Idának (?-?) hívták, egy fiú- és egy leánygyermekük született. Buday (II) Béla után születtek az ikrek. A névsor szerinti első, Buday Mária, családi becenevén Mariska (1866-1947) volt. 1887-ben hozzáment Csemez (I) Józsefhez (1855-1929), akinek tanári végzettsége volt, s 1894-től a Budapesti Állami Felső Leányiskola, majd három évvel később az Erzsé9 Horváth 2009, 130. p. 1

0 BCSL 2, 108. p. 1

1 P. FÖLDES 2012, 4/383. p. Férje neve: Diel Ede. Buday Rozália neve olvasható Kelemen (I) Mihály 1879-es halotti jelentésén. Ezt követően házasodhatott meg, de a fennmaradt családi iratok később már nem említik. Születési éve az egyik közölt fénykép segítségével határozható meg közelebbről: ezen ugyanis az 1866-ban világra jött ikrek két-(három) évesnek látszanak, a kép tehát 1868-1869 körül készülhetett. Hozzájuk képest a fiúk hat-(hét), illetve négy-(öt) évesek, a legidősebb gyermek pedig kilenc-(tíz) év közötti életkorban volt. A szakirodalom szerint a kép készítője, Exner Gyula 1867-ben érkezett Pécsre, a felvétel ezért működésének korai időszakára esik, lásd: B. HORVÁTH 1978, 223. p. 1

2 A család nevének írásmódja a forrásokban meglehetősen változó: Békésy, Békesy, Békessy. 1

3 BCSL 1, 254. p. Lásd még Török Sophie 1937-es, Mi a teendőm feliratú naptárának szeptember 13-i bejegyzését: OSZK Kt. Fond III/2 364., nyomtatásban: TSN 2010, 2/743. p. 1

4 Török Sophie-nak írt levelei a családi levelezés második kötetében olvashatók, ő írt először a Kelemen család felmenőiről, akik a saját elődei is voltak. Lásd még Török Sophie naptárait is. 470