Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BUDA ATTILA: Újonnan előkerült fotók Babits Mihályról és családjáról

sos bejegyzések láthatók. Az egyik II. Abd al-Hamid oszmán (török) császár s néhány más, korabeli török, illetve perzsa politikus nevét örökíti meg - Abdull Kerim nagyvezér / Oiman basa / Suleiman basa / Miihad basa / Sultan Abdul Hamid / Mohamed Ali -, de képeik nincsenek az albumban. A nevek sorozata 1908/1909-es beírást valószínűsít. A másik bejegyzés feltehetően Buday Máriától származik, azt örökíti meg, hogy egy Párizsban készült fényképet ikernővérétől, Buday (I) Teklától kapott. Tintaírással ez olvasható: „Emlék »Gros Bois«-bóI (Páris közelében) IE R. F. tartózkodási helye 1712-1717". A Párizs melletti kamalduli remeték otthona valóban II. Rákóczi Ferenc egyik letelepedési helye volt. Alatta ceruzaírással ez olvasható: „Kaptam 1890.111/29. Bpest. Teklámtól." Azt sajnos nem lehet tudni, hogy az emlék megegyezik-e avval a fényképpel, amely most ezen a helyen látható, azaz nem biztos, hogy erre vonatkozik a megjegyzés. A három albumban átadáskor 83, 58 és 74 fénykép volt, összesen 215 darab. A fényképek különböző méretűek, az albumokban üres helyek is vannak. Datálásukhoz részben az elő- vagy hátlapokon lévő feliratok, részben a hátlapokon látható emlékérmek adhatnak segítséget, illetve az ábrázolt személyek antropológiai jellemzői. Ezek figyelembevételével lehet majd pontosan/közelítően meghatározni, vagy egy idő szerinti sorozatba rendezni a képeket. Külső forrásként pedig be lehet vonni például a Wosinsky Mór Megyei Múzeum fényképgyűjteményében lévő, szintén ezeket a személyeket ábrázoló fotókat is.

3 Első megközelítésben is látszik, hogy a legkoraiabbak közé tartozik nagy valószínűséggel a Deák Ferencről 1861-ben készült fénykép, valamint a stílusában ennek hátlapjával megegyezők,

4 amelyek legfeljebb a következő évtizedben készültek, támpont lehet például 1873, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének éve. A képek zöme azonban az 1880-s és 1890-es évekből származik, az utolsók pedig az első világháború kezdő éveiből. Fotósaik mintegy fele-fele arányban pécsi és máshol műteremmel rendelkező fényképészek voltak. Az első világháború után már nem gyarapodott a felvételek száma, mert megváltozott a fényképezés technikája, az egyre tökéletesebb fényképezőgépek más képeket készítettek, amelyek más gyűjtőhelyeket igényeltek. Az ízlés változásával a hasonló, túldíszítetté váló albumok is kimentek a divatból. A Budayakról Babits (IV) Mihály, a költő hozzátartozói és a Buday család között tehát anyjának nagynénje, Kelemen (I) Tekla

5 teremtette meg a kapcsolatot. Férjének apja, Buday Mátyás néptanító volt, nem csoda hát, hogy fia, Buday (I) Béla

6 követni akarta példáját, ezért belépett a piarista rendbe.

7 A nemzeti jellegű nevelés, amiben az atyák részesítették tanítványaikat, nyilván eredményes volt, mivel a nem sokkal felszentelése előtt kirobbant 1848-49-es szabadságharcban kispap társaival együtt önként a harcolók közé állt. Ugyanígy tett egyébként Kelemen (III) József is, Babits Mihály anyai nagyapja és barátja, Ujfalussy (I) Imre

8 is, akit még a császári hadseregbe is besoroztak a bukás után. Buday (I) Béla ezt szerencsésen elkerülte, ám a császári kormány, 1849 után leszerelni kívánva a rejtett ellen3 Például azt a Buday családot ábrázoló képet, amelynek a reprodukcióját lásd BCSL 1,557. p. Ezen középen a szülők, körülöttük a gyermekek láthatók. Mivel Buday (I) Béla 1900-ban halt meg, a kép nem sokkal ezt megelőzően készülhetett. A gyerekek némiképp születési sorrendben vannak elhelyezve: a felső sorban Buday (I) Kálmán, mellette az ikrek - Buday Mária és Buday Tekla -, a sor szélén pedig Buday (I) László áll. A második sor elején Buday Klára ül, mellette Buday (II) Béla, aztán a szülők, a sor másik oldalán pedig Buday Jolán. Előttük a földön Buday Dezső és Buday Margit látható. 4 A fényképészek nevei: Bayer és Weber, Pécs; Wilh[elm]. Günther, Oppeln, Berlin; Kozmata Ferenc, Pest; Kohaut József, Buda; Exner Gyula, Pécs; Carlo di Ságo, Pozsony; Ferd[inand]. Kohler, Bécs; Pesky Ede, Pest; Kozics E[de]., Pozsony; Lojanek János, Nagyvárad; Jeanot Ferenc, Nyitra-Nagyszombat; Löger Gusztáv, Nyitra; Dohnányi István, Nagyszombat. 5 Igaz ez annak ellenére, hogy családbeli állására vonatkozóan egymásnak ellentmondó adataink vannak. A családi levelezés első kötetének 7. számú levele Kelemen (III) József húgaként, a 168. számú viszont nővéreként említette. A levélírók közeli rokonok voltak: vajon melyikük tévedett? 6 Buday Mátyás feleségét Demény Borbálának hívták, lásd: BALOGH 1965, 55-56. p. 7 Más források szerint a ciszterci rendbe. Valószínűbb azonban, hogy a pécsi Zirc-Ciszterci gimnázium elvégzése után lépett a piarista rendbe. " Ujfalussy (I) Imre (1828-1911), Raácz Annának, Babits Mihály anyai nagyanyja testvérének a férje. 469