Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

igazi vesszőfutást hozó 1901. esztendő előtt, Geigerben a híres-hírhedt szekszárdi ügyvédet, a tolnai építőmester fiát - aki egyik méltatója szerint: „a szabad szónak s az igazság kimondásának valóságos apostola"

15

2 - ünneplik szülővárosában. Mi több, a község tisztikara által is megtisztelt eseményen előbb a kör elnöke, Farkas János javaslatára az egyesület dísztagjává, majd pedig egyik újsütetű tagtársa javaslatára az elkövetkező évi képviselő-választás függetlenségi jelöltjévé választották meg, illetve kiáltották ki. Mindezek ellenére Geiger Gyula helyzete 1901-re már tarthatatlanná vált: ebben az évben egymás után sorjáznak az ellene indított eljárások, így például sikkasztás gyanújával büntetőeljárás, emellett fegyelmi eljárás a pécsi ügyvédi kamaránál, valamint az év derekán indított csődeljárás.

15

3 Tragikussá váló anyagi helyzete miatt maradék mentsvára, egyben utolsó harci eszköze, a Szekszárd Vidéke is odalesz, a lap 1901 nyarán jelenik meg utoljára.

15

4 Utolsó próbálkozásként 1901-ben újfent megmérette magát az országgyűlési képviselő-választáson. Az 1901. október 2-án tartott választáson, a megszerzett 8 szavazatával a második Schröder Béla, Ugron-párti függetlenségi jelölttől (318 szavazat) is jelentősen lemaradt, Boda Vilmos 782 szavazatot kapott. Mint már írtuk, ennek az évnek a végén eltávozik Szekszárdról, Tolna megye székhelyén végleg ellehetetlenülve, a fővárosba menekül. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Geiger Gyula „szekszárdi katasztrófája" nem csupán környezetének volt betudható, ahogy azt leánya, Dienes Valéria ugyanakkor sok tekintetben látta: „Sohasem szégyellem az apámat, mindig úgy tekintettem, mint érzelmeink és ellenségeink áldozatát, akik családjáig Károly nevü testvéréig az ő tönkretételén dolgoztak'.' - emlékezett vissza a filozófusnő még idős korában is édesapja hányattatásaira.

15

5 Joggal feltételezhető, hogy Geiger illékony természet, extrovertált, impulzív lelkialkat lehetett, akinek törekvései, szándékai többször állhatatlanságán szenvedtek csorbát. Személyisége szabadelvűségére is rányomta bélyegét: az embernek az az érzése, hogy nézeteiből, megnyilvánulásaiból sok esetben nem elsősorban a kiérlelt világnézetből fakadó meggyőződés, mint inkább a szárnyaló képzelet, a külső korlátokkal birkózó mozgékony lelkialkat, illetve a modern életfelfogás tükröződik. Ugyanakkor Geiger Gyulát leánya, Valéria láthatóan lelkileg és szellemileg is igen közel érezte magához. Ezt bizonyítja, hogy Dienes Valéria, édesapja zilált magánélete, anyagi ellehetetlenülése ellenére - s édesanyja rosszallásával ellenkezve

15

6 - segített rajta, mikor az 1901 végén Szekszárdról Budapestre bujdokolt.

15

7 Apját pénzzel támogatta, s egyetemi évei alatt kapcsolatát is szorosabbra fűzte vele. így például újra mindennapi életközösségbe kerültek 1903-1904 környékén, amikor a Dienes testvérek (Pál és Lajos) Geiger Gyulánál és élettársánál, a görög Borca Alexandránál laktak kosztos diákként.

15

8 Emellett Dienes Valéria több írása is olvasható édesapja 1903 tavaszán három számot megért, már a fővárosban kiadott irodalmi revüjében, a Magyar Szépirodalmi Lapokban. A lapban Geiger Gyula nagyobb lélegzetvételű írásokkal jelentkezett, amelyek témájukban igen közel álltak lányának korabeli érdeklődéséhez. írásaiban Geiger komoly filozófiai, mi több létfilozófiai kérdéseket taglalt, s a korszakban modernnek ható gondolatokat fogalmazott meg, amelyek normafeszegető irányba haladva, a korabeli társas együttélés bevett szokásait, szabályait, azok létjogosultságát kérdőjelezik meg.

15

9 Az előbbi adatokból az is kitűnik, hogy Dienes Valéria édesapja irányában nem csak annak bukásán, teljes vagyoni összeomlásán és társadalmi súlyvesztésén, szekszárdi ellehetetlenülé15

2 Szekszárd Vidéke 1900. december 15. 2. 15

3 Részletesebben: CSEKŐ 2009a, 359., 365-367. 15

4 A lap fejlécében 1901. június 2-ától így is Geiger feleségének, Lipovniczky Erzsébetnek a neve jelenik meg laptulajdonosként. 15

5 Idézi: SZABÓ 2001, 64-65. 15

6 Ezzel kapcsolatban Dienes Valéria az egyetemi évekre visszaemlékezve a következőket írja: „Abban az időben érte apámat a szekszárdi katasztrófa, vagyoni összeomlás, családi szakítás a második feleséggel; Pestre jött, találkoztunk, nagyon sajnáltam, segítettem kis diák-keresetemből, természetesen hallgattam róla otthon, Pápán. Valami tanártársi összeköttetés révén már nem tudom, hogyan, édesanyám mégis megtudta. így idézte rólam ama kartásnőszavával: <Pénzelte!>". SZABÓ 2001, 63. 15

7 Geiger Gyula budapesti életszakaszáról, válságos éveiről, újrakezdési próbálkozásairól: CSEKŐ 2009a. 15

8 CSEKŐ 2009a, 369-370.; Dienes Valéria naplójegyzeteinek erre vonatkozó részletét ld. DIENES 1993. 145. 15

9 Minderről részletesebben, illetve az írások újraközlését ld. CSEKŐ 2009a, 376-377., 381-390. 460