Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás
nan szövődő rokoni, illetve szoros baráti kapcsolatok is megerősíteni látszottak. De amint arról részletesen szóltunk, a beilleszkedés fogyatékosságai idővel, jellemzően kiélezett konfliktushelyzetek alkalmával felszínre kerültek. (Jelezve egyúttal, hogy az asszimiláció folyamata közel sem visszafordíthatatlan.) Mindezek kapcsán érdemes konstatálni, hogy az életpályájukban jelen lévő kudarc, bukás, perifériaszorulás ellenére, ha a Tormay Károlyt és a Geiger Gyulát követő nemzedékeket is vizsgálatunk hatókörébevonjuk, esetükben végeredményben sikeres társadalmi mobilitásról beszélhetünk. Sikeres abban is, hogy az iparos családi háttérrel értelmiségi pályára lépő Tormay Károly és Geiger Gyula gyermekei, unokái szintén értelmiségi foglalkozást, szellemi pályát választottak. De amíg Tormay Károly nyomában a Tormayaknál (ld. mindenekelőtt fia Béla, illetve unokái, Géza és Béla ifj.) a magas közhivatalnoki, minisztériumi karrierrel párosuló szakértelmiségi pálya mintája gyökeresedett meg - s persze Tormay Cécile révén a magas nívójú művészi életműre is van példa -, addig Geiger Gyula leánya, Dienes Valéria, illetve annak fiai, Gedeon és Zoltán a kötetlenebb szellemi szabadságot biztosító tudományos és művészeti területeken bontakoztatták ki tehetségüket. A polihisztor Dienes Valéria idősebb fia, Gedeon mozdulatművészként és művelődéskutatóként, míg Zoltán matematikusként alkotott maradandót. A legutóbbi mondatokhoz kapcsolódva, fontos kiemelni, hogy Tormay Cécile családjában a (magas) közhivatali tisztségvállalással kiegészülő szakértelmiségi pálya Tormay Károlyt követően vált nemzedékeken átívelő mintává, hagyománnyá. Tormay Károly leszármazottai közül kétségtelenül a leghíresebb Tormay Béla, az írónő édesapja, aki nevéhez kis túlzással a honi állategészségügy szakigazgatási rendszerének megszervezése fűződik. A Földművelésügyi Minisztériumon belül ő szervezi meg 1880-ban az állategészségügyi osztályt, ahol aztán negyedszázadon át tevékenykedett, emellett az ő vezetésével történik meg a mezőgazdasági szakoktatás intézményrendszerének széles körű kiépülése. Pályafutásának megkoronázásaként a 20. század első évtizedeiben államtitkár volt. Hasonlóak mondhatok el Tormay Béla fia, Cécile bátyja, Tormay Géza kapcsán is, aki a közlekedésügy terén alkotott maradandót. A Horthy-korszak kezdetén a Budapesti Közúti Vasút és a HÉV kormánybiztosa. Ebben a minőségében a főváros közlekedésének egységesítését és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. (BESZKÁRT) megalakítását készítette elő. Ezt követően az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal megszervezése kötődik a nevéhez. A kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferenc titkáraként kezdte pályáját, aminek csúcsán, apjához hasonlóan államtitkári tisztséget töltötte be. Géza testvére, ifj. Tormay Béla szintén magas közhivatali posztokat töltött be: az 1920as években a Postatakarékpénztár vezérigazgatója, az 1930-as években pedig a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Látható, hogy Tormay Cécile családjában az elhivatott szakértelmiség, illetve állami hivatalvállalás ethosza élt, s hagyományozódott át nemzedékről nemzedékre: alapvetően szakértelmiségi pályát futottak be, amely ugyan közhivatali tisztségvállalással, minisztériumi karrierrel egészült ki, de az is látható, hogy esetükben nem az elszegényedett, birtokait vesztett dzsentri közhivatalokba áramlásának tipizált jelenségéről van szó. Hiszen miniszteri pályájukat egy-egy területen végzett, eredmények által is visszaigazolt, illetve szervezőkészségről is bizonyságot tett szakmai munkával alapozták meg. A Tormay család férfitagjai által befutott szakmai és hivatali pálya ismeretében nem nehéz belátni, hogy Tormay Cécile családjában egyrészről magyar állam, illetve az államrezon iránti lojalitás, másrészről az elmélyült hivatástudat, valamint a fennálló politikai és társadalmi berendezkedés elfogadása, igenlése nem értékválasztás kérdése volt, az szinte magától adódott. Tormay Cécile Dienes Valériától jelentősen eltérő - s ez főként a 20. század legelső évtizedeire igaz - társadalomszemléletére az állam-, illetve nemzetközpontú megközelítés jellemző. Megkockáztatható, hogy Tormay Cécile imént jellemzett társadalomszemléletének kialakulásában - amelynek, mint a Bujdosó könyv bői is tudjuk, még további jellemzője, hogy a politikai történések, társadalmi folyamatok értelmezésekor erőteljesen támaszkodik az etnikai szempontú megközelítésre - szerepet játszhatott a nagyapa, Tormay Károly asszimilációjának buktatói, illetve 458
