Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

dek döntő többsége nemesek és honoráciorok közül került ki. Többen személyükben is közvetlen kapcsolatot képeztek a '48-49 előtti időkkel. Elmondható róluk, hogy a rendi időknek megfelelően, sokuk vármegyei tisztségviselői múlttal, politikai szerepvállalást és szabadságharcban való részvételt követően léptek csak a jogi pályára, azt is jellemzően az alkotmányos időszak bekövetkeztét követően. Amint láttuk, hivatása révén úgy Geiger Gyula, mint Tormay Károly - szinte egyik pillanatról a másikra - egy nemesi meghatározottságú, részben honorácior közegbe került, mi több, maga Tormay azáltal, hogy 1842-ben a vármegye főorvosának is megválasztották, a vármegye szorosan vett tisztikarának is tagjává vált. Jelentős változás volt ez mindkettejük életében: közegváltás, méghozzá két értelemben is. Egyrészt iparos családból léptek az intelligenciába, másrészt német családi hátteret és környezetet hátra hagyva kerültek egy alapvetően nemesi-honorácior meghatározottságú közegbe. Menynyivel erőteljesebb, s időben összesűrűsödő lépések voltak ezek az asszimiláció folyamatában, mint például azok, amelyeket Tormay Cécile anyai felmenői, a Spiegelek és Kardeterrek a reformkor évtizedeiben Pest polgáraiként átéltek. Ez utóbbi ismerős lehet számunkra Tormay Cécile egyik legsikerültebb művéből, A régi házból is.

3

9 E regényben az írónő a magyarrá válás, magyarosodás több nemzedéken átívelő folyamatát érzékletesen rajzolta meg, sokat merítve saját családjának történetéből, megelevenítve ezáltal a Spiegel és Kardetter ősök életét.

4

0 Spiegel József, az írónő dédapja, illetve Kardetter Tamás, az előbbinek apósa egy évben, 1831-ben kapott nemesi címet.

4

1 Mindketten vagyonos ácsmesterek, építési vállalkozók voltak, akik nemcsak a nagyvárosias formát öltő Pest kiépülésében játszottak kiemelkedő szerepet, hanem például Spiegel József Széchenyi István több nagy ívű vállalkozásában (József Hengermalom, Lánchíd) is fontos szerepet vállalt.

4

2 Sipegel és Kardetter képviselői voltak annak a mozgékony és innovatív elemnek, amely a gazdasági tevékenységét - a céhes kereteket szétfeszítve - már jelentős részben a befektetés, a tőke és a profit szempontjait figyelembe véve alakította. A reformkorban megfogalmazódó és a polgári átalakulást céljául kitűző „haza és haladás" gondolata már emiatt is támogatható és támogatandó volt számukra, ami egyfajta elköteleződést is jelentett a „magyar ügy" mellett.

4

3 De a magyarosodás irányába tett ezen momentumok, mint a nemesi cím vagy a magyar reformgondolattal való azonosulás, s ehhez kapcsolódóan akár a magyarsággal való érzelmi azonosulás sem jelenthettek olyan típusú, esetleg mélységű változást, mint amelyekről Tormay Károly, illetve Geiger Gyula esetében szólhatunk. Ugyanis az itt leírtak ellenére Spiegel és Kardetter életközege alapjaiban - azaz a hétköznapok szintjén - változatlan maradt. Ez a lakókörnyezet tekintetében az ekkor még (1848 előtt) német túlsúlyú Pest-Budát, a tevékenységi-működési közeg esetében pedig továbbra is alap3

9 Szerb Antal így írt a regényről: ,A patricius-világ eléggé ritka irodalmunkban, ahol elsősorban a gyökeresebb nemesi és paraszti miliő uralkodik, azután pedig a kispolgár naturalisztikus ábrázolásra alkalmas élete. Pedig a régi Pest patríciusok városa volt, csendes és előkelő - és Tormay Cecile a régi Pest legendáját kereste. De impresszionista módszere és hanyatlás-romantikája túlságosan elmosta a kontúrokat: a Régi ház, amelyet rajzol, állhatna bármely északi városban, aholfolyó van vagy esetleg tenger. A századközépi, a Krúdyelőtti Pest legendája felé csak útmutatást adott, műve még teljesítőre vár. íróink Pestből általában csak azt szokták megragadni, ami modern vagy parvenü benne, ami aktuális és «világvárosi»; Tormay Cecile elsőnek eszmélt rá, hogy meg kellene keresni a gyökereket, a történelmi Pestet!' SZERB 1937. 350-351. 4

0 Kollarits Krisztina A régi házról írt tanulmányában többek közt a regény családtörténeti vonatkozásait, utalásait is tárgyalja. KOLLARITS 2007. 4

1 Az előbbi Tüköry, az utóbbi Álgyay névvel. Róluk, ahogy Tormay Cécile anyai ági felmenőiről ld. KOLLARITS 2010a, 17-34. 4

2 Jól mutatja Széchenyi István és Spiegel József szoros munkakapcsolatát, hogy Kollarits Krisztina kimutatása szerint Széchenyi a naplójában 1830-1843 közt 33-szor említi Spiegel Józsefet. KOLLARITS 2007, 40-41. 4

3 Ez a német eredetű városi polgárság körében közel sem volt általános, hiszen a honi kapitalizálódás hajnalán a növekvő versennyel szemben sokan a céhes keretek fenntartását, a társadalmi státusuk megőrzése érdekében pedig a rendi jogok (ld. polgárjog) megőrzését kívánták. E konfliktushelyzetről, illetve az ezt meghaladó, polgári átalakulást igénylő vállalkozó szellemű új polgárságról ld.: BÁCSKAI 2006., illetve BÁCSKAI 1989. Tormay Károly (1804-1871) 439