Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALOGH IMRÉNÉ: Számadás

hez jussanak, és tudjanak igás állatot venni, Véméndről hoztak bort, és abból főzettek pálinkát, amit el lehetett adni. Annak az árából sikerült venni egy ökröt. Alig állt helyre a gazdaság, 1945 után elrendelték a leadást, vagy ahogyan a törvény fogalmazott a beszolgáltatást. Beszolgáltatás, adó „A beszolgáltatással kapcsolatos első átfogó rendelet 1945. május 4-én jelent meg, amely a vetőmagon és családi szükségleten felül, teljes terménybeadási kötelezettséget írt elő. Az adott gazdasági helyzetben ez érthető is volt. A 7120/1946. sz. ME rendelet a földtulajdon nagyságán kívül már a föld minőségét is figyelembe veszi, s a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 4 búzakilogramm terményadót, illetve beszolgáltatást ír elő. 1947 májusában egy újabb rendelet holdanként 15 koronás átlagtermelési értékkel számolva 8 holdig a beszolgáltatást eltörli, és a természetbeni földadóval teljesítettnek tekinti, viszont a földterület növekedésével arányban erőteljes progresszivitást vezet be mind az adózásban, mind a beszolgáltatásban. Ez azt jelenti, hogy egy 8 holdas termelő 15 aranykorona értékű földje után 60 kg terményt fizet, míg egy 25 holdas termelő ugyanolyan minőségű föld után, felszorozva a koronaértéket, 205 kilogrammot."

4

0 „A leadásba mindönt kellött adni: búzát, kukoricát, napraforgót, zsírt. A sok leadás mellett, köllött jegyezni a vagyon után mindön családnak békekölcsönt, meg tervkölcsönt 200, 400, 600forintost. Akkó nem ennyit ért a forint, mint most, mer '46-ba lett a forint, mer addig pengő vót. A Jánosnak, aki má itt lakott nálunk, de még nem vótunk összeházasodva, is köllött külön jegyözni, mer mestörsége vót. Szar világ vót, túléltük. Engedélt köllött kérni, ha disznót akartunk vágni. Arra is engedélt köllött kérni. Azt tudom, hogy a fáradalomig esztendőn át öt darab mázsa öt kilós disznót köllött leanni. Kilóját 5,80 forinttal fizették ki. Vót hétezer forint az adó. Az öt disznó ára nem futotta ki. A búzát 32 forinttal fizették ki, a mázsáját. A főd után meg vót szabva, hogy kinek mennyi főggye vót, hogy mennyit köll leadni. A leadásért kapott péz, nem futotta ki a kivetött adót. Akkó az jobban élt, akinek nem vót főggye és napszámba járt, mer az megkapta a részit, a gazdának meg le kellött adni, ha maratt neki valami, ha nem'.' A beszolgáltatás mellett még a boradó is terhelte a családot. Elég nagy szőlőjük volt. A Bozsér öregapja művelte az asszonyok segítségével. A megtermett szőlőből bort készítettek. Főleg Bözsike néni édesapja meg a barátai fogyasztották el. Öregapja keveset ivott, a férje nem ivott és az asszonyok sem. Szent Mihály napra mégis elfogyott. A boradó miatt elíratták a bort a férfiakra, mert minden férfinak járt fejadag, 250 liter bor adómentesen. Az azon felüli rész után kellett adót fizetni. Az adót rajtuk követelte a finánc még akkor is, amikor már külön laktak. A férje nem akart fizetni, hiszen nem ő itta meg a bort. Tudomást szerzett róla, hogy bizonyos idő után elévül az adó, de a feleségének nem mondta meg. Bözsike néni pedig állandóan rettegett attól, hogy foglalnak a háznál, mikor úgy is alig volt valamijük. A termelőszövetkezet A tsz-ek szervezése az ötvenes évek elején indult. Az első tsz-t, a Vörös Csillagot a földhöz juttatottak alakították. 1946-ban volt a földosztás. Akkor osztották fel Furkópusztai uradalmat, a Kondort. Azok, akiknek nem volt semennyi földjük sem, kaptak hat kataszteri holdat.

4

1 Akinek volt valamennyi, azt kiegészítették hat kataszteri holdra. A parasztgazdák megütközve nézték, hogy olyan emberek hajtják az uradalomból elhozott ökröket, akik előtte azt sem tudták, hogy milyen a jószág. Elnöknek is 4

0 NAGY 2006. http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/03/nagy.ht

m [2011. 09. 28]. 4

1 1 kataszteri hold az 1600 négyszögöl 418