Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
nakivetés beszolgáltatásáért az elöljáróság felelt. Ugyanebben az esztendőben Alsónyék 2220 porciót adott. A falu jegyzőkönyvébe feljegyezték, hogy a helység rétjén nem termett meg a szükséges mennyiség, ezért a hiányzó részt kivetették a lakosokra. Valószínű ritkán kerülhetett erre sor, mert a kivetés ellen lázongókat az elöljáróság kénytelen volt pálcával megfenyíteni. Az 1828. évi feljegyzések 27 3 szerint Decs községnek „vagyon 8 napi szántó földje, és 75 kaszás rétytye." Alsónyéknek „vagyon egy 25 kaszás réttye, és 'A sessioja." „Ocsénynek „vagyon 14 hold szántó földje, melyben közönségesen a katonaság számára zabot szokott termeszteni vagyon 60 kaszás réttye, de amelyet közönségesen az árvíz szokott elboríttani..." Pilisnek „vagyon 15 ember kaszálló rétytye, amelyet a víz közönségesen szokta bírni." Ezeket a közös réteket időnként bérbe adták. így Őcsényben 1823. július 9-én: ,A helységnek Ragozna töltési réttye, minthogy úgyis tsekély termése lévén Szexárdi Őszi Ferentznekfeléből kaszálni kiadattasson, ezen rét kiadásának legtöbb oka lévén, az árvíztől való félelem, és a szüntelen tartó esőzések, mely miatt minden esetre a lakosok szük idejek miatt ott maradhatott volna. " 27 4 8.3.3. A helységek állatai A tanácsi állatállomány egy része apaállat volt, fellelhetően ebben a minőségében is hozott hasznot. A lovak egy részét a tanács kocsijába fogták, vagy a tanács rendész alkalmazottai alá adták, szorult helyzetben azonban kénytelenek voltak az állatok létszámát csökkenteni. Az őcsényi tanács határozott úgy 1815. augusztus 7-én, hogy nem szükséges a községnek a nagy drágaság idején négy lovat tartani, sok széna és zab kell nekik, ezért „a csikót a bonyhádi vásárban" el kell adni 27 5. Pilis község bevételeit növelte a „dög által eleset helység bikája bőréért Ketskeméti András detsi lakos" által adott 6 forint. 8.3.4. Mészárszék, kocsmák Őcsényben jegyezték fel, hogy „a Mgos Uradalomtól a mészárszéket árendába bírja, melyből csekély hasznot hajt be." A mészárszéket az után a község szubárendába adta, a székárendás bérleti díjat fizetett a helység kasszájába. 1810-ben szerződést kötött az elöljáróság Latzlcovits György helybeli boltossal a húsmérésről az alábbi feltételek mellett: „1. Az helység mint arendáns, a M. Uraságtól kivett ötsényi marha-vágó-széket által adja 3 esztendőre 1813. február l-ig. 1 Helybeli M. Uraságot illető kortsmáltatást is nem másnak, hanem Latzkovits Györgynek kíványa adni. 2 Ad az helység 6 ember kaszálló rétet és vágó marháinak szabad legelőt. Ezeknél fogva ellenben 3 Latzkovits György kész pénzben az helységnek 25 forintokat fél-mázsa húst és 25 font faggyút, mikor kívántatik betsülettel fog fizetni és szolgáltatni. 4 Az helység, az urbárium szerént őtet illető bormérésbeli hasznot magának fent tartya. Egyéb aránt Latzkovits jó hússal az helységet is elegendőképpen eltartani és mint eddig is költsönös szeretettel fog." 27 6 1826-ban Latzkovits István mészárossal kötöttek szerződést, ebből részletesebb képet kapunk a mészárszék működéséről. A szerződés egy évre szólt 1826. november 1-től 1827. október végéig, borés húsmérésre jogosít. „Minden darab marhától vagy levágott s reá mázsált hústól, mihelyt elfogyván azonnal köteles róla számolni és a pénzt a helység bírája annak távollétében pedig a bíró személyét viselő esküdtnek bé adni. Ad a község a kortsmárosnak és vágó legénynek, minden mázsa húsból 5 font potolást vagy segítséget, azon fejjül pedig által engedi minden darab le vágott jószágnak tsupán a tüdejét, hogy a maga hasznára fordíthassa. Minthogy a község a lábakat, száj ját, patzalt, s több efféléket tsak felényi mennyiségben adja által a vágó legény kezére, tehát ha e miatt (hogy a hússal való erá27 3 CSERNA-KACZIÁN 1986, 27 4 Őcsény közs. prot. - 1823. júl. 9. 27 5 Őcsény közs. prot. - 1815. Aug. 7. 27 6 Őcsény közs. prot - 1810. 386
