Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
tudja meg mutatni Várdombi hellység Pilisnél a múlt háború idején, és ugyan tsak akkor is volt fáidalmára Várdombjának, hogy határjátúl el záratik, s nagyobb terhet Pilisieknél kölletik nékiek viselni, úgy Transenában, mint más Pulikum állapottyában, s tsak abbul is, ki tetczik ttsalfaságok, hogy a melly Pilisinek 10. 12. És több számú lova, 2. 3.4 tehene, 7, 8,9, 10, vagy több más szarvas marhája, 15, 20, 30, 40. darab s, v. sertvésse, ki tudja, hány kaptár méhe vagyon a Conscriptióban alig ádföl egy két darabot vagy semmit, (melly alázatossan jelentjük) mi pediglen határ járó tekintve, mindenkoron kevesebbpublicumi kötelességet viselt Pilis Várdombjánál, mint hogy ország uttyán kívül is vagyon, azon okbúl is tehát szükségesebb vólna Várdombjánk a terékeny föld, mint ollyan henyéllőknek a minők a Pilisiek. " 22 H Ezzel szemben a pilisiek és az ugyanezt az utat használó decsi és alsónyéki gazdák azt állították, hogy valóban, a töltés nem emelkedik az árvízszint fölé, ők nem is azzal a szándékkal építették, ismerik ők már annyira a vízjárást, hanem a töltésnek és a fatelepítésnek célja az volt, hogy ezekkel az árvíz idején a szelet és a sodrást megtartóztassák, és így biztonságosabban úsztathassanak és csónakázhassanak. A jószág igen nagy távolságot tud átúszni, átjut a megáradt Nagy Dunán is, ha a víz felszíne viszonylag csendes. De ha a szél és hullámverés, örvénylő, tajtékzó víz, a vízből éppen hogy kiemelkedő orrára vizet borít, és a hullámok elfödik előle társait és a partot, vagy a sodrás megforgatja, megzavarodik, irányt veszít, és a víz elsodorja. A part pedig nem mindenütt alkalmas a kikapaszkodásra. Ha nem a megfelelő helyen ér partot a jószág, nem tud kikapaszkodni, hiába kísérletezik. Körme lassan kiázik, megpuhul, és belevész a vízbe. Ezért kell az úsztatóhelyek gondos kiépítését, védelmét ellátni. A decsiek bizonyságlevelében, melyet a perben a pilisiek védelmében írtak, ezt olvashatjuk: „mivel a magunk határjában semmi megtartóztatója nincs a nagy szeleknek...akár fölülről, akár alulról jöjjenek a vizeket fenékig megindító szörnyű szélvészek, más módon nem találunk a szőlőhegyünkre való kimenetelre, vagy esmét hazajövetelre, hanem mindenkor a veszedelemnek eltávoztatása okáért Pilisi Helység határjára mint csöndesebb helyre kelletik lekerülnünk. " 22 9 A várdombiak erre adott válaszából további részleteket tudunk meg ezen úsztatóhelyről, tudniillik: „A Sár vize mellett Alátson fok torkától majd a mostan csinált hídig, mely lehet 130 öl hosszúságú és 50 öl szélességű darab(ot) az hol a Várdombi Csorda Sárvízre itatóra mehet és állóhelye lehetett, azont is 1150 szál karóval el ültetett Babits Ispány fortélya által Pilis Hellység, 2 liniában... így a T. Úr akarattya ellen azon szin alatt, hogy enyhely, más szin alatt pedig hogy töltés legyen...a Várdombi Helység hire nélkül...,, „...hogy pediglen avval erősitik annak hasznos voltát, hogy ennek előtte 15. Esztendővel 3. Pilisi lakos az által meg mentette vólna életit, be vett szokásokban vagyon, hólt borossan haza járni, nem vólna tsuda tehát ha többen halnának is a Sár vizében, s akkor ha az egész Sár vize tele vólna is ültetve fűzfával, nem használna, a józanoknak pediglen Várdombjárul Pilisre fölösleg enyhelye vagyon. " 23 0 A levelekből jól kitűnik, hogy a töltés és az erdő kettős funkciót tölt be. Száraz időben a töltés száraz lábon való kijutást biztosít az állandó vízfolyások fölé emelt hidakhoz, másrészt úsztatásnál enyhely, vagyis szélárnyékot adó létesítményként szerepel. Végül a pilisiek védekezésükben megemlítik még, hogy a kis telepített erdőre különben is nagy szükségük van, eltekintve annak szélárnyékot adó szerepétől, „mert minékünk a mi határunkban egyéb erdőnk nem lévén ezen Füzfákbul reményeljük vala minden töltések és utak gyarapítását mind hajlékaink reparatiojára meg kívánt füzesünket." 22 1 A határkérdés a későbbiekben is állandó problémát jelentett a sárközi magyar és a környező német falvak között. „Detsen tartatott Tettes Uraság Törvény Széke alkalmatosságával determináltatott, hogy azon darab kaszáló rétből, melyet Dets helysége 1788 esztendőben a Felséges Consiliumnál Tettes földes Uraságtul, mint annak előtte voltfundusát vissza nyerte, az Uraság kértére, Dets hely22 8 TMÖL. Polgári Perek 1305. 22 9 TMÖL. Polgári Perek 1305. 23 0 TMÖL. Polgári Perek 1305. 23 1 TMÖL. Polgári Perek 1305. 370
