Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
hogy a decsi csőszök adtak nekik engedélyt a réthasználatra. Ezek után másnap a csőszöket rövid úton kitették hivatalukból. 18 4 A lopási esetekben fordultak elő a legsúlyosabb büntetések is: az eltérő mennyiségű, férfiak esetében pálca (3-24 között), nők esetében korbács (3-12 között), gyermekek esetében vesszőcsapások (3-8 között). A büntetés eszközei közül a verés mellől általában nem hiányzott a súlyos nyilvános megszégyenítés: a kaloda, a pellengérre állítás, az „áristom" sőt előfordult a faluból való kivezettetés, kitiltás is mint végső eszköz. 6.2. Templomkerülés, ünneprontás A templomkerülés és az ünneprontás gyakran összekapcsolódott. Őcsényben 1820 áprilisában tárgyaltak arról a névsorról, melyet a világi tanács állított össze az istentiszteletről elmaradókról, ezt átadta az egyházi elöljáróknak megintés végett. Érdekessége a névsornak, hogy nem kevesebb mint 53 nevet tartalmaz, köztük egy asszonyét is. 18 5 Deesen egy családi perpatvar során derült ki a templomkerülés. „Öreg Mihál Péterné az leányával Mihál Rebivel: csunyáulperlekedvén és mocskolódván külömben pedig az Isten Házában sem járnak: azért is meg visgáltatván 12 korbáccsal meg is csapattak. " 18 6 Az ünneprontókat is hasonló súlyos büntetéssel sújtották (6-8 pálcaütés, mivel általában férfiak voltak). Az ünnepek megtartását szigorúan írták elő a világi és egyházi hatóságok és törvények. Még 1800 januárjában is megerősítették Mária Terézia 1772. évi határozatát a vasárnapokról. Eszerint „hogy a vasárnapokon s innepeken senkinek is dolgozni, vagy az Isteni tisztelet alatt a kortsmákon enni inni, dombérozni, s templomokban menni köteles legyen. Hogy...déljest 3. Óra előtt különös házakban, vagy kortsmákon musikálni az illyetén hellyeken öszve gyűlni, lármát tenni 4. Óra előtt... kortsmákon... akarmelly játékot el kezdeni, tíz vagy leg felly ebb 11 órán túl az illyetén hellyeken mulatni szabad ne legyen. Hogy a szekerekre nehezebb terheket rakni, vagy már az előtt való napokon meg rakodtakat az Isteni tisztelet vége előtt el indítani, tiltva legyen, egyéb aránt az indultaknak sohol is akadály ne tétessen, sőt ha szekereiket tsináltatni szükség volna, nékik engedelem nyújtasson." 18 7 Tolna vármegye központi járásának főszolgabírójának levele 1793. április 7-éről: „A vasárnapi nap az egész keresztyénségnekfő innepe napja, mellynek meg ülésére nem világi törvény, hanem Isten parantsolatja által köteleztetünk, és még is nem tartyák a népek, úgy amint illene, mert nyári időben vasárnapokon, alig múlik el a dél, már majd minden hellységekben, minden háznál tseng zeng a kolomp durog az ostor, fogják a lovakat ökröket, indulnak a szekerek, nyargalnak a kotsik, ki a hellységekbül, és még azon Szent Vasárnapi napon, szénával, búzával rakodnak s be is jönnek. A hellységek bíráinak s elöljáróinak kötelességek az Isteni Törvényeknek meg tartását parantsolni és tapasztaltam, két ollyatén hellységbéli elöljárókat, mellyek a Communitás szénáját, vasárnapi napon hozatták, és kazaloztatták, parantsolom tehát mind az elöljáróknak, mind a népnek közönségesen, hogy ezen régi rossz szokásokat, hagyják el, szentellyék meg a vasárnapot, ne dolgozzanak, ne indúljanak ki a hellységekből, ha tsak osonnáig is. " 18 8 A gyakorlatban azonban nem igen sikerült érvényt szerezni ezeknek a határozatoknak. 18 4 Decs közs. prot. - 1823. máj. 25. - „Az Őcsényi Elöljáróság panasza: velek határos Belső Kukoritza Földjökről az Kukoritzát az Decsi Lakosok lopkodnák: mely panaszt meg hallgattatodván és azon gyanúba lévő Decsi Lakosok Házaik Padlásaik meg visgáltatodtak és kukoritza kinél több kinél kevesebb találtatodva az hol vételről meg kérdeztetöttek mivel magoknak olyan földjeik nem volnának ahol termet volna Kukoritzájok tehát azt vallották, hogy az őtsényi Csőszök attak arra szabadságot, hogy Kukoritzát hozhatnak, melyet szemükbe is mondottak, az Csőszöknek ezen tselekedetekért Bárdos Illés, Kis Rátz János, Bogár Gergely, Csötönyi Istvánné és Csötönyi István, kik jól tudták, hogy az Csőszök az máséra szabadíttani kötelesek nem lettek volna - 12 páleza és a nálok találtatott Kukoritza az Őtsényi Helységnek rendeltetett." - Decs közs. prot. - 1827. szept. 16. 18 5 Őcsény közs. prot. - 1820. ápr. 12. 18 6 Decs közs. prot. - 1803. márc. 27. 18 7 Alsónyék közs. prot. - 1800. jan. 20. 18 8 Alsónyék közs. prot. - 1793. ápr. 7. 363
