Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

hály napig őrzenyi."

13

4 1797-ben már pontosabban, határozottabban róják ki eltartásának terhét és szolgálatának idejét: „minden lótul 7 x. Bocskor pénz is abban számlálva lészen. Két lótul egy szítta búza, két lótul főzeléket, vagy bab, lencse, avagy kása egy meszely. Az őrzés lészen Sz. Mihály napig'.' 1796-ban „Tótika Mihály csikósnál Tisza Pál bojtár egész bére 16 ft. Egy pár fehér ruha vagy 1 ft. 30 x, mely bérből adós maradt 8 ft'.'

15

5 A békós ménes pásztora csak a munkaállatokat, azokat, amelyeket béklyóba szoktak tenni a munkák szünetében, őrizte. Ez idő tájt Deesen volt már külső vagy szilaj ménes is. A pásztor bérlevele: 1787 „Somodi János külső csikósnak fizetése minden lótól 20 x. Kenyér helett minden lótul egy szita búza. Főzeléket a szegénység amit adhat'.' 1795-ben „Szilaj ménes pásztor Vetlei Mihálynak convenciója 336 lótul, minden lótul 12 krajcárjával teszen 67

ft. 12 x. Azontúl tartás'.' 1798-ban Metlei Mihály külső ménes pásztora fizetése így vagyon. Minden lótul bocskor pénzzel együtt 13 krajcár, minden lótul 1 kenyér, ahhoz való főzelék adás, kitül mi tellik. Az őrzés lészen 1798. esztendőben meg esendő Sz. György napig'.' Ez a ménes tehát egész évben kint volt, ezért kapott a csikós egy ló után kétszer annyit, mint az, aki a béklyós ménest őrizte.

13

6 A csikósok járandóságának és kötelezettségeinek bizonytalan megfogalmazása is talán azt sejteti, hogy nem régóta van ilyen alkalmazottja a lótartó gazdáknak. Ezután sem minden esztendőről van feljegyzés csikós fogadásra vonatkozóan. Bérük valószínűleg nem változott, és így feleslegesnek ítélték azt újra meg újra beírni a számadáskönyv végére. Az is lehet, hogy külön papírra írták a szerződést, és az elveszett. E feltevéseket erősíti az, hogy az olyan évekről, melyekről nincs feljegyezve csikósfogadás, maradtak fenn a csikósokkal kapcsolatos ügyekben hozott ítéletek. 1824 márciusában megbüntették az egyik csikóst, hogy más két pajtásával ellopta az egyik gazda három tojó lúdját. A falka elég nagy lehetett már ekkor, hogy 3 csikósbojtár állott mellette. Ugyanebben az évben „a ménes lovak a pásztorok gondatlansága miatt a belső mezőben lévő zabvetést - midőn már aratni kellett volna - eltökítették, annak megbecsülése után..!', a két számadót, Torméz Mihályt és Tótika csikós pásztorokat kötelezték a kár megtérítésére.

13

7 Egy 1840-ben történt eset feljegyzése kapcsán további részleteket tudunk meg a decsi béklyós ménes őrzéséről. „Decsi Dani János előadja, hogy... számadó csikós Duba István és Varga János elől 3 lova és 1 kétéves csikaja eltolvajlódott." A csikósok tagadták, hogy ezeket a lovakat nekik átadták volna. Ezután kiderült, hogy a kárvallott unokájára bízta a lovak ménesre való kihajtását, aki a négy lovat a Kis Duna hídjánál eleresztette „nem tudván hogy a bozótokban a ménes merrefeküdne" - tehát valóban nem adta kezükre. Mégis a bíró a számadó csikósokat marasztalta el, és kötelezte a lovak árának megtérítésére, mert korábban megparancsolta, „hogy mivel sok lakos többször késő este jön haza úri és vármegyei szolgálatából, tehát a Kis Duna hídjánál várjanak és vegyék által a pásztorok a jószágot. Nevezett gyerek, mivel akkor a ménest nem találta, lovait elbocsájtotta. Ezért a csikósok, mivel szántszándékkal ott nem voltak, megfizetik a kárt."

13

8 A béklyós lovak pásztorának őszi beszámolása után a ménes felbomlott a gazdák kisebb falkáira, esetleg átkerültek a külső ménesre, de erre semmi írásbeli adatunk sincs. Deesen 1789-ben már marhapásztorokat is szerződtettek. Ebben az évben kelt az ökörpásztor, a fejős marha pásztor és a gulyás bérlevele. „1797. Ökör pásztor bére: Nagy Jánosnak fizetése minden marhától bocskor pénzzel együtt 10 xr, a fél marha számtul 5 x. egytől. Két öreg marhátul egy kenyér, fél marhátul négytül egy kenyér, ezenkívül főzeléket, akitől mi lehet. Az őrzés lészen Szent György napiul fogva minden szentekig'.' {1789-ben 7 krajcár volt ökrönként, 1791-ben 9 krajcár és egy-egy krajcár bocskorpénz. 1789-ben megjegyezték, hogy „Szent Mihályig, ha az idő úgy hozza, mindenszent napig" 1791-ben pedig {„Szent Mihály napig vagy azután 2 hétig'.') „Fejős marhapásztorfizetése 1797. 13

4 Decs közs. prot. - 1789. máj. 17. 13

5 Decs közs. prot. - 1797. szept. 19. 13

6 Decs közs. prot. - 1797. máj. 17. 137 p)

ec

s közs. prot. - 1824. márc. 10. 13

8 Decs közs. prot. - 1841. jan. 17. 354