Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

Kutatások a Sárközben A kialakulóban lévő múzeumok tevékenységük során különböző gyűjteményeket hoznak létre. A szekszárdi Tolnavármegye Múzeuma története ebből a szempontból hasonlít az országszerte megalakuló múzeumokéhoz, hiszen itt is egy magángyűjtemény, és a hozzá csatlakozó adományok tették lehetővé és szükségessé az intézmény létrejöttét.

6

2 Bátky Zsigmondnak -a múzeum helyi őrével együtt- a Sárközben tett gyűjtőútja a szekszárdi múzeum alapítójának, a múzeumügyet és annak különböző területeit szem előtt tartó Wosinsky Mór kiemelkedő, fáradtságot nem ismerő tevékenységének köszönhető. Wosinsky Mór nemcsak a régészeti leletek felderítését, megmentését, múzeumi bemutatását szorgalmazta, hanem kiemelt figyelmet fordított a néprajz tárgykörébe tartozó tárgyak gyűjtésére, azaz a múzeum néprajzi gyűjteményének megteremtésére, gyarapítására.

6

3 Kovách Aladár a Tolnavármegye Múzeumának Néprajzi Osztályának tevékenységről szóló, 1904-ben megjelent cikkében ír arról, hogyan alakult a gyűjtemény sorsa, miként szerzett Wosinsky pénzt, „államsegélyt" a szükséges tárgyak megvásárlásra. Nemkülönben fontos volt a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára szakembereinek szakmai segítsége a munkához.

6

4 Mindez lehetővé tette a szekszárdi múzeum, de az akkori Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára anyagának jelentős gyarapodását is. A 19-20. század fordulóján a vidéki múzeumokban szerencsésen találkozott a helyi, lelkes, szorgalmas munkatársak tevékenysége az országos szakmúzeumok kutatóinak munkájával, amely mindkét fél számára gyümölcsöző volt. Sor került, legalábbis megkezdődött, egy-egy célba vett terület anyagának számba vételére, a gyűjtemények alapjainak megteremtése helyben és az országos intézményben is. A helyi, ekkor még nem szakképzett kutatók pedig komoly iránymutatást kaptak-kaphattak tapasztalt, szakképzett kutatóktól. Más oldalról pedig ők keresték a tudományág képzettebb művelőit egyrészt a tapasztalatszerzés, a tanulás érdekében, másrészt pedig azért, hogy az általuk önszorgalomból, érdeklődésből felfedezett, azok hagyományaira, szokásaira, tárgyaira felhívják a figyelmet.

6

5 Kovách Aladár is a Nemzeti Múzeum néprajzi továbbképzésén szerzett ismereteket, és minden bizonnyal ekkor került sor a néprajzi osztály kutatói számára gyűjtőút tervezésére a megyébe. Korábban Jankó János járt a Sárközben 1900. szeptember 30. - október 2. között, majd Bátky Zsigmond jött a szekszárdi múzeumba az addigi gyűjtések eredményeit megtekinteni, és az ajánlott községeket személyesen megnézni, gyűjteni. Bátkynak a Sárközben tett kutatóútját Szilágyi Miklós munkája alapján ismerjük.

6

6 így tudjuk, hogy Kovách Aladár 1903. február 27-én kelt levelében hívta Bátky Zsigmondot a Sárközbe, gyűjtőútra.

6

7 A szíves invitálás bizonyára igaz volt, de az államsegély kiutalása valószínűleg együtt járt azzal, hogy szakavatott, szakképzett etnográfus is közreműködjön a beszerzésben.

6

8 Maga Kovách Aladár írta az 1903. évi néprajzi gyarapodás kapcsán a következőket: „Az 1903-ik évben ismét értékes tárgyakkal tetemesen gyarapodott osztályunk. Az ezen évi államsegélyt úgy kaptuk meg, hogy dr. Bátky Zsigmond úr, a nemzeti múzeum néprajzi osztályának s.6

2 A ma Wosinsky Mór nevét viselő múzeum történetéről több munka készült az eltelt évtizedekben. A Tolnavármegyei Múzeum 1902ben megjelent évkönyvében Haugh Béla írta meg a múzeumalapítás és a kezdeti időszak történetét. A múzeum alapításának 70. évfordulójára: MÉSZÁROS 1966, 3-46. Gaál Attila a múzeum alapításáról és közművelődési tevékenységéről írt. (GAÁL 1975-76, 3-28) Vizi Márta a múzeum történetének 1933-1946. közötti időszakát foglalta össze. (VIZI 2008, 473-550; VIZI 2009a, 25-37; VIZI 2009b, 269-356.) 6

3 Ennek kifejtése, összefoglalása nem célja jelen tanulmánynak, csak a szemeskályha kutatástörténetének összefoglalása kapcsán felmerülő főbb adatokra térek ki. Ld. Kovách Aladár beszámolóját a múzeum néprajzi osztályának tevékenységéről: KOVÁCH 1904, 147158. Szilágyi Miklós Jankó János és Bátky Zsigmond Tolna megyében tett gyűjtőútjairól írt: SZILÁGYI 1984, 272-288. 6

4 KOVÁCH 1904, 147-157. 6

5 SZILÁGYI 1984, 272-273. 6

6 SZILÁGYI 1984, 272-273. 6

7 SZILÁGYI 1984, 277-278. 6

8 Nem találtam arra vonatkozóan írásos adatot, hogy ezt valóban előírták, de véleményem szerint valószínűsíthető, hogy a korábban leírtaknak megfelelően mind a két intézmény részesült a gyűjtés anyagából, így a Nemzeti Múzeum minden bizonnyal ragaszkodott a megfelelő képzettségű kutató jelenlétéhez. 220