Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

fennhatóság alá került. A hódoltság után a várkastélyt újjáépítették, ehhez is köthetőek szemeskályha maradványok.

1

7 Az Őcsény-oltoványi földvár kutatása során Miklós Zsuzsa egy háromosztatú ház kályháját is feltárta. A 14. század elején épült vár a 16. század elején pusztult el.

1

8 Ez a kályha nem a klasszikusnak tekinthető népi kályha - egy castellum házából való -, de mint látni fogjuk, a Kelet-Dunántúl kulcsleletei közé tartozik. A kályhát alkotó leletek datálása szempontjából is fontos lelet. A kályha igen különleges, tál alakú kályhaszemek, kötéldíszes sarokelem, háromszög alakú szájnyílású - tál alakú kályhaszem, négykaréjos szem, valamint hagyma alakú szemek kerültek elő. A kályhán mérmű díszes oromcsempe-sor alkotta a párkányt.

1

9 Holl Imre e csempék kapcsán a Zsigmond-kori udvari műhelyek hatásáról írt.

2

0 A kályha többi alkotórészét tekintve - Id. a fenti felsorolást- valóban különféle hatásokról beszélhetünk, de egyetértek Holl Imrével annak kapcsán, hogy igen bonyolult hatásrendszer figyelhető meg a mezővárosi kályhásság gyakorlatában. Decs-Ete mezőváros anyaga példáján keresztül éppen ennek sokféleségét kívánom érzékeltetni. Jelen tanulmány az oltoványi kályha oromdíszén megjelenő mérműdíszes csoporttal összevethető etei lelőhelyű mérműves töredékeket nem tárgyalja.

2

1 Az oltoványi kályha többi, tehát az oromcsempét kivéve a „klasszikus felfogás szerinti" népi kályhákra jellemző darabokból áll. A viszonylag közeli területekhez kapcsolódóan Knézy Judit készített tanulmányt Somogy megye szemeskályháiról.

2

2 Történeti áttekintése a témába tartozó Somogy megyei régészeti leletekre is hivatkozik. Dolgozatának fontos része a Dél-Dunántúl írásos anyagban említett kályháinak összegyűjtése. Ez azért is lényeges, mert elengedhetetlen a Kelet-Dunántúl régészeti leletei alapján tanulmányozható, és a 20. század elején még létező szemeskályhák közötti kapcsolat felderítése. A területi közelség miatt ide kívánkozik a Baja belvárosában talált hódoltságkori lelet, amely szintén tartalmazott az általam vizsgált csoportba tartozó leleteket.

2

3 A szoros kapcsolat - az alföldi szemeskályha leletanyag és a Kelet-Dunántúl, a Sárköz, Ete területén előkerült anyag rokonsága miatt - meg kell említenem a gyulai Erkel Ferenc Múzeum által szervezett Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók című kiállítást.

2

4 Az Alföldön és peremvidékén előkerült, témánkba tartozó anyagok bemutatásával, a kiállításhoz készített kötet tanulmányaival és a tárgyak katalógusával fontos elemzéseket tár a szakma és a nagyközönség elé, nemkülönben a katalógusban közölt tárgyakat hozzáférhetővé tette a további kutatások számára. Ete mezőváros kutatástörténete

2

5 Pesty Frigyes helynévgyűjteménye szerint Ete részben legelő, részben szántóföld, tatárok által elpusztítva nagy kiterjedésű város hely, váromladékkal, miről neveztetése nem tudatik."

2

6 A néphagyomány ezt a területet Eteváros, Ete vára, Városhel, Etedomb néven ismeri.

2

7 Az első terepbejárás Rómer Flóris nevéhez fűződik.

2

8 1933-ban és 1935-ben Csalogovits József végzett itt ásatást. A feltárásokat ismertető két rövid közlemény szerint

2

9 több lakóházat, illetve ház1

7 VÍZI 2011,307-322. 1

8 MIKLÓS 2001, 43, 24. tábla 4, 25. tábla. SABJÁN 2001, 303-304, 120. Íj. 1

9 A kályha rekonstrukcióját Sabján Tibor készítette el. A kályhát megépítették a Wosinsky Mór Megyei Múzeum 2005-ben megnyitott „Örökségünk. Tolna megye évszázadai" c. állandó kiállítás településtörténettel foglalkozó termében: VIZI 2006, 43. 2

0 HOLL 2002, 20-21, VI. tábla 25. 2

1 A mérmű töredékek csoportját külön tanulmányban fogom közölni. 2

2 KNÉZY 2002, 161-186. 2

3 KOVÁCS 2006, 284-288, 9-11. kép. Ezek a leletek, bár a tárgyalt csoportba tartoznak, az Etén talált anyagnál későbbiek. így egy további láncszemet jelentenek a szemeskályhák kronológiai sorában. 2

4 GERENCSÉREK 2002, 130. 2

5 A kutatástörténet Miklós Zsuzsával közösen készített munkáink alapján készült rövid összefoglalás. Kiegészítettem azonban olyan, a korábbi munkák tett során tett megfigyelésekkel, amelyek a vizsgált tárgytípus adott kutatási fázisában való előfordulására utalnak. 2

6 GAÁL-KŐHEGYI 1973, 311. 2

7 TMFN 1981,483. 2

8 Rómer Jkv. XIX. 157-158. 2

9 CSALOGOVITS 1935, 1-10; CSALOGOVITS 1937, 321-332. 215