Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

Vízi MÁRTA: Szemeskályha leletegyüttes Decs-Etén

VIZI MÁRTA Kályhásság egy egykori dél-dunántúli mezővárosban A fűtés történetének, ezzel együtt a kályha megjelenésének, a kályhásság kialakulásának, fejlődésének kutatása Németország, Ausztria területén indult a 19. század végén. Jelen munkának nem feladata ennek a folyamatnak a részletes áttekintése. Néhány meghatározó alapmunkát, valamint a Dél-Dunántúlt érintő tanulmányt azonban kiemelek a kályhásság történetét vizsgáló munkákból. Rosemarie Franz munkáiból megismerhetjük a kályhakészítés korai időszakához köthető tárgyi forrásokat, a kályhák fejlődéstörténetét, készítési majd elterjedési körzetüket.' Az újabb szakirodalomból Eva Roth Heege munkáját emelem ki. Eva Roth Heege és munkatársai tipológiai, terminológiai szempontból vizsgálták német nyelvterületen a kályha részeit, a készítés módszereit, a lehetséges kályharekonstrukciókat. A kötet fontos része a 17 nyelvű szótár -köztük a magyar, amely a szakkifejezéseken kívül az adott típus rajzát is közli.

2 A kályhák kutatásának magyarországi története kapcsán annak kezdeteitől a 20. század közepéig terjedő időszakáról jelen tanulmánynak a „Népi kályhák" című részében lesz szó. A második világháború után Magyarországon újrainduló településkutatások a házfejlődés, a kályhák tanulmányozása terén is sok újdonságot hoztak. A kályhásság, kályhacsempe leletanyag kutatása Magyarországon kezdetben Voith Pál és Holl Imre tevékenységéhez volt köthető

3, bár a középkori települések kutatásával foglalkozók mindnyájan találkoztak ezzel a jellegzetes leletanyaggal. Méri István, Parádi Nándor tevékenysége ebben a témakörben is elévülhetetlen.

4 Holl Imre több mint fél évszázadon átívelő munkássága ebben a témakörben főként az ún. csempekályhákhoz köthető, de több munkájában kitért már a „népi kályhák" vizsgálatára is.

5 A „népi kályhák" vizsgálatával komplex módon Sabján Tibor foglalkozott évtizedeken keresztül.

6 A gyakorlatban, kályhák bontása során szerzett széleskörű tapasztalatait elméleti úton is kiteljesítette a kályhák levéltári forrásokban való előfordulását vizsgálva.

7 A kályhaszem, kályhacsempe készítés gyakorlatát is kutatta, egyik tanulmányában Völcsey Lajos fazekas munkáját mutatta be.

8 Kutatási eredményeiről számtalan könyvben, cikkben számolt be, ezekben igen sok kályha rekonstrukcióját 1 FRANZ 1981. A monográfia az 1969. évi kiadásnak bővített és javított kiadása. 2 ROTH HEEGE 2012, 380 oldal. 3 VOIT-HOLL 1956, 73-150. 4 Csak néhány példa: MÉRI 1954, 138-154; MÉRI 1957, 187-206; Parádi Nándor ráadásul a Decs-Ete mezővárosban fontos tapétamintás kályhacsempék köréről írt -az akkor hozzáférhető anyag felhasználásával- tanulmányt. PARÁDI 1957, 179-184. 5 HOLL 2002, 7-30; HOLL 2007,7-30; HOLL 2010.85-145. Bár ez a tanulmány inkább csak érintőlegesen foglalkozik a most tárgyalt kérdéskörrel. 6 A népi kályha megnevezést magam sem tartom igazán jónak, de Sabján Tibor véleményéhez csatlakozom: erre a típusra ez a név vált általánossá, így ezt használjuk összefoglalóan. Sabján Tibor összefoglalása a népi kályhákról: SABJÁN é.n. [1991] bővített változata: SABJÁN 2002a. Gyuricza Annával közösen készítette a kályha címszót a MAMÜL-ben. GYURICZA-SABJÁN 2006, 61-66. Kályhásmesterség című tanulmányában a csempés és népi kályhákat együtt tárgyalta: SABJÁN 2005, 355-362. Az etei szemekályha színesben közölt rekonstrukciós rajzzal - SABJÁN 2005, 361. 7 SABJÁN 1998a, 7-4; SABJÁN 1998b, 477-503. 8 SABJÁN 1987, 137-154. 213