Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

FÜZESI ANDRÁS: Egy középső neolitikus település részlete Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelyről

tettsége, kevert anyaga növeli a bizonytalanságot e terület jelenségeinek értékelésekor. A lelőhely délkeleti szélén néhány objektumban kottafejes és tűzdelt vonalkötegek jelentkeznek nagyobb számban, ezek egy - a feltárás területén kívül eső - újabb egységhez (4. háztartás) tartozhattak. A régió, melyben a vizsgált lelőhely található, a DVK kialakulási zónájában fekszik, ahol a koraneolitikus Starcevo-kultúra települései és a középső neolitikum első fázisára keltezhető lelőhelyek egymás mellett találhatóak.

7

9 A középső neolitikum során a dél- és észak-dunántúli, eltérő fejlődést mutató kulturális csoportok (Keszthely, kottafejes, zselízi) területe között - a Fertő-tótól a Mecsekig húzódó - széles határzóna jött létre, melyben az eltérő csoportok leletanyaga keverten fordult elő.

8

0 E két körülmény magyarázza a Paks-Gyapa-Rosti-pusztán előkerült kerámiaanyag összetételét. A korai település - későbbi objektumokban kimutatható - leletei között a Starcevo- és korai Vinca-kultúrák hatását mutató töredékek találhatóak, melyek a Bína-Bicske-periódust képviselik. A kottafejes, zselízi és Keszthely-típusú töredékeket vegyesen, eltérő mértékben tartalmazó objektumok részben a korai/klasszikus kottafejes (Gläser 2-4. fázis), részben a késő kottafejes/korai zselízi (Gläser 5. fázis) időszakba tartoznak. E fázisok leletanyagában is fellelhető a déli, balkáni kulturális hatás. A település három előkerült cölöpszerkezetes épülete közül egy a 2. települési fázisba, kettő a késő kottafejes/korai zselízi időszakba tartozik. A legjobb állapotban megmaradt 156. számú ház analógiáit megtalálhatjuk mind az Észak-Alföld (Polgár-Kengyel köz), mind Délnyugat-Szlovákia (Stúrovo/Párkány) területén. A típus a középső neolitikum 2-3 fázisára (AVK 2, késő kottafejes időszak) keltezhető - átmeneti formát képvisel az LBK hosszúházak és a lengyeli kétosztatú épületek között. Paks-Gyapa-Rosti-puszta lelőhelye a középső neolitikus fejlődés három egymást követő fázisát képviseli - az Észak-Tolna-megyei régió sajátságos kulturális képét, Észak- és Dél-Dunántúl közötti közvetítő jellegét mutatja. 7

9 BÁNFFY 2006, Fig.7; GLÄSER 1993, Abb. 63. 8

0 KALICZ 1991, Abb. 1. 20