Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR: Werbőczy dombóvári és döbröközi várainak újabb régészeti leletei

Cseréppipa A pipákat egy zöld mázas török cseréppipa, gyűrűsen megvastagodó peremű nyaktöredéke képviseli (7. tábla 20.). Nyakgyűrűje egyszerű, díszítetlen, a töredék a fej, valamint a tűztér kelyhének hiányában közelebbi tipokronológiai csoportba nem sorolható. A kizárólag szórványként ismert, vagyis zárt réteghez nem köthető leletanyagból teljességgel hiányoznak az abszolút időhatárok között adatolható pénzek. A kerámiaanyag az Árpád-kortól a törökkor végéig datálható a lelőhelyen. Jellegét és összetételét tekintve sok hasonlóságot mutat a Dombóvár-Gólyavár területéről ismert, korábban bemutatott leletanyaggal, ugyanakkor akármennyire is szignifinkáns mennyiségű, szelektált szórványanyagról van szó, amely közelebbi összehasonlító elemzésre nem alkalmas. A DÖBRÖKÖZI VÁR AZ ÚJABB MEGFIGYELÉSEK TÜKRÉBEN Döbrököz település keleti szélén, a Kapós jobb partján az egykori ártérből kiemelkedő dombon állnak az 1988-ban védetté nyilvánított döbröközi vár romjai (19-20. kép). Az egykori erősséggel kapcsolatos ismereteinket legutóbb Gere László és Miklós Zsuzsa foglalta össze.

4

5 A szabálytalan négyszög alakú várdomb pereme határozott, igaz ebben jelentős szerepe lehet a környezet intenzív földművelésének. Az egykori erősség belseje erősen bolygatott, növénytakaróval fedett. A két magasabb falcsonkon legutóbb 2005-ben végeztek állagvédelmi munkálatokat.

4

6 Elsőként Moldoványi József ismertette a várat, aki kerek, faragott kövekkel díszített tornyokkal épített várkastélyként írja le az egykori erősséget: „Döbrököz városnak napkeleti részén a'Kapós bal partján vagyon egy omladozó vár, mellyet valaha Kapós vize körülfolyt. Tornyai a' mint mondatik, gömbölyűek valának, és egyiken sisakos férfiú, buzogányt tartván kezében látszatott kifaragva lenni...".*

7 Később Pesthy Frigyes helynévtárában olvashatunk újabb információkat a vár történetéről, miszerint „vágynák még öreg emberek, kik emlékeznek arra, midőn ezen vár egész épségben Tető alatt állott csak az ajtók, és ablakok hiányoztak, és ezen vár 18dik században egy uradalmi Tisztartó által rontatott le, és abból most csak két vastag oszlop látható, hogy pedig ezen Vár csak ugyan török birtokában volt, igazolja az omladékok közt néhány évek előtt talált csempe török pipa és fehér kőből ki simított fél hold."*

8 Rómer Flóris 1866-ban alaprajzot és távlati képet is készített a várról és az akkor még viszonylag magasan álló romokról. Kammerer Ernő 1890-9l-ben kisebb ásatásokat végzett a vár területén, azonban erről szakirodalmi adat nem áll rendelkezésre és az itt előkerült tárgyak sorsa is ismeretlen.

4

9 A vár első szintvonalas felmérését 1988-ban Nováki Gyula és Sándorfi György készítette, melyet 1999-ben Egyed Endre egészített ki újabb részletekkel.

5

0 A vár a Kapós mocsaraiban feküdt és ez Miklós Zsuzsa szerint sáncárok nélkül is elég védelmet nyújtott számára.

5

1 A falak közvetlen környezetét ábrázoló legújabb szintvonalas felmérések is úgy tüntetik fel, mintha az egykori mocsárból kiemelkedő kerek dombon ált volna a vár.

5

2 Ezzel szemben a helyszínen jól látható, hogy az erősséget valójában egy északi irányban elnyúló dombhát déli végére építették. Az is érzékelhető, hogy a kiemelkedés gerince a vár közelében megtörik, kis nyereg szakítja meg (18. kép). Ez mesterséges beavatkozásra, arra utal, hogy valaha itt sáncárokkal vág4

5 GERE - MIKLÓS 2006, 71-86. 4

6 GERE - MIKLÓS 2006, 79-85., illetve MIKLÓS 2007, 190-197. 4

7 MOLDOVÁNYI 1824, 61-62. 4

8 GAÁL - KŐHEGYI 1977, 322. 4

9 Wosinsky Mór 1891. évi kérdőíve - WMM Újkortörténeti Gyűjtemény. 5

0 GERE - MIKLÓS 2006, 6. kép. 5

1 MIKLÓS 2007,196 5

2 MIKLÓS 2007,193. 197