Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

SZABÓ GÉZA - CSÁNYI VIKTOR: Werbőczy dombóvári és döbröközi várainak újabb régészeti leletei

faragott kűbűl vannak. Ablak vagyon hatvan kettő azis mind czifrán kifaragott kübűl való. Kűfal-tartó szál vas vagyon n. 3. föl szélrűl való condignatióban, Ablakra való vas rostély n. 3. Egy Seregh-bontó eőtt puskábúl álló kerekekkel edgyütt, Szakállas vagyon n. 14. Az egész vár minden födél nélkül vagyon, az el romlott falakbúi pedigh alkalmas épületet tehetni etc. Ezen várnak Téglya vetője volt nap keletrűl az híd előtt, mellyet az utánis jövendő ben ha kívántatnék, megh csinálhatni etc. De as 1692. Conscriptio Bonor Dombóvár A legfrissebb régészeti megfigyelések és a korabeli források újraértelmezése egyaránt arra mutat, hogy a Dombai család dombóvári, a kutatás által korábban a dunántúli kisvárak csoportjához sorolt várkastélya, valójában a korabeli metszeten látható ábrázolásnak megfelelően a magyarországi reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme volt (7. kép). Ugyanakkor arra is jó példa, hogy a magyar nemesség mennyire nem érzékelte, nem vette tudomásul a török veszélyt, amikor óriási anyagi áldozatok árán a mohácsi vész előtt pár évvel látványos, kényelmes, de védelmi célokra alkalmatlan palotát emelt. A most már helyes irányba fordított leírás, térkép és a rommező tényleges kiterjedésének megismerése alapján remélhetően végre a falak tervszerű régészeti feltárása is megkezdődhet, melynek eredményeként bepillantást kaphatunk a vár építéstörténetének további részleteibe. 14-15. kép. A vár romjai 2010-ben, belvíz idején. A Kapós vize úgy fogja körbe a várat, mint hajdanán 193