Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

ben a 11-12. századi templomok téraránya 1:1,43 (Tolna megyében a 11-13. században pedig 1:1,54), az átlagos belméret pedig Veszprém megyében már a 11-12. században (46,5 m

2) is jócskán meghaladja a bátai korai templom 36 m

2-ét.

6

2 A hátaihoz méretben és alaprajzban legközelebb álló, csupán mintegy 30 cm-rel hosszabb és szélesebb (11,8 x 7,9 méter külső méretű), négyzetes hajójú, diadalív nélkül, rövid vállal épített templomot a Békés megyei Mezőmegyeren tárták fel, de keltezésében az ásató nem foglalt állást.

6

3 A templom gótikus átépítésének idejét Ódor János Gábor a 15. század első felére, Zsigmond uralkodásának idejére keltezte az okleveles adatok és a gótikus átépítés omladékában talált szórvány Zsigmond-érmék alapján.

6

4 A két szentély között, az alsó omladékréteg alatti szürke, paticsos, kevert földben talált két Zsigmond-érmet - a rétegben talált sok, szórványos embercsont alapján - ugyanakkor korábban, a dokumentációban még a gótikus szentély építésekor megbolygatott sírok mellékleteinek tartotta, ami inkább a gótikus periódusnak a Zsigmond-kornál későbbi keltezése mellett szólhat. A királyok közül Zsigmond valóban különös figyelmet fordított a bátai apátságra: 1391-től többször is megfordult Bátán, rendszeresen adományozott az apátságnak, 1434-ben pedig búcsút is szerzett neki.

6

5 Az ásató szerint a plébániatemplom gótikus átépítéséhez a helyi apátság gótikus épülete szolgálhatott mintául.

6

6 Ennek építési idejét a részleges feltárását 1937-ben elvégző Csalog József még tág időhatárok közé, a 15. századra tette,

6

7 de a keltezést már Dercsényi Dezső a század második felére pontosította az alaprajz és a faragványok alapján.

6

8 Újabban Búzás Gergely vizsgálta az ekkor előkerült kőfaragványokat és megállapította, hogy az apátság gótikus átépítésére vélhetőleg Mátyás és II. Ulászló idején került sor, amely egybevág azzal az időszakkal, amikor a kolostor a legjelentősebb adományokban is részesült.

6

9 Tény, hogy a Hunyadiak - kezdve Hunyadi János 1441-es cikádori győzelmétől, Szilágyi Erzsébeten, Hunyadi Lászlón, a Bátán háromszor is megforduló Mátyáson át Corvin Jánosig - a 15. század második felében különös figyelmükkel tüntették ki az apátságot.

7

0 Ha figyelembe vesszük, hogy a Szent Vér-kultusz csak 1415-től igazolható, nem is csodálkozhatunk, ha az építkezésben is megmutatkozó fellendülés csak a 15. század végén, a 16. század elején következett be. Ha tehát valóban az apátsági templomot utánozták a plébániatemplom építői, akkor utóbbi sem a 15. század első felében, hanem inkább a század végén épülhetett. így az ásató véleményével szemben a román kori templom építésének legkésőbbi időpontját legalább egy fél évszázaddal korábbra, tehát a 12. század második felére, a gótikus periódusét pedig legalább ennyivel későbbre, azaz a 15. század második felére tesszük. Az alaprajzi jellegzetesség, az azonos szélességű hajó és szentély is a 15. századi végi keltezést látszik alátámasztani. Az előkerült kőtöredékek formai jegyei, mint láttuk, ugyanerre az időszakra jellemzőek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a népes mezővárosban kb. 300 éven keresztül nem bővítették az első plébániatemplomot, pedig a lakók lélekszáma a hatalmaskodásokban felsorolt nevek alapján a 15. század első felében 500-600 is lehetett, Bácskai Vera 1431-ből 545 lakossal számol."

1 Végezetül említsük meg, hogy a plébániatemplom és az apátsági templom kapcsolata a szakirodalomban nemcsak építészeti vonatkozásban merült fel, de a búcsújárás tekintetében is. Sümegi József feltételezte, hogy a Szent Vér-kultuszban a plébániatemplomnak is szerepe lehetett, úgy vélte, hogy körmenetben hozták át ide az ereklyét az apátsági templomból.

7

2 6

2 Vö. GUZSIK 1979, 167-169; K. NÉMETH 2011, 210. 6

3 SZATMÁRI 2005, 181. 27. kép; MRT 10, 177. 6

4 ÓDOR 2002. 6

5 Részletesen: SÜMEGI 2005, 95. 6

6 ÓDOR 2002. 6

7 CSALOG 1940, 59. 6

8 DERCSÉNYI 1940, 63-65. 6

9 BÚZÁS 2009, 676-677. 7

0 Részletesen: SÜMEGI 2005, 95. 7

1 BÁCSKAI 1965, 24. Vö. Zichy VIII. 450. 7

2 SÜMEGI 1991, 111. Ezt azzal magyarázta, hogy az apátsági templom „nagyobb tömeg befogadására alkalmatlan" volt. Ma már tudjuk, hogy az apátsági templom 54 méteres hossza (SÜMEGI 2006, 162) csaknem kétszeresen felülmúlta a plébániatemplomét. 158