Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS: Báta középkori plébániatemploma

K. NÉMETH ANDRÁS - RÁCZ MIKLÓS Báta középkori plébániatemploma A LELŐHELY Báta Tolna megye délkeleti sarkában helyezkedik el, a Sárköz legdélebben fekvő települése (1. tábla 2). A későközépkorban Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye volt, ahol fontos révátkelő is működött. Mind a bencés apátság, mind a tőle kb. 1,5 kilométerre keletre fekvő plébániatemplom a 19. században levágott régi Sárvíz-mederrel párhuzamosan húzódó, nagyjából nyugat-kelet irányú, meredek part szélén állt. A két egyházi intézmény körül egy-egy, önálló névvel illetett falurész is kialakult: a kikötő környékét 1408-ban Alsóbátának, az apátság körüli településrészt Felsőbátának is nevezték.

1 Az apátsághoz vízi úton érkező zarándokok a plébániatemplomot útba ejtve, a kikötőtől a dombvonulat alsó teraszán húzódó úton közelíthették meg a kegyhelyet.

2 A TEMPLOM A KÖZÉPKORI FORRÁSOKBAN A középkori Báta falu, később mezőváros birtokosa 1267-től kezdve a török hódításig a bátai bencés apátság volt.

3 A település fontos úthálózati csomópont volt, a Pécsről Bátmonostorra vezető út a bátai révnél szelte át a Dunát, kikötője a 15. század végén és a 16. század elején többször feltűnik a forrásokban kereskedelmi és hadi célok kapcsán.

4 Bátát 1453-tól 1505-ig többször említik oppidumként.

5 A megyében egyedüli településként két országos vásárát ismerjük a középkor végéről (Szent Mihály nap: 1505; Úrnapja: 1526), hetivásárairól csak a 16. század végén, török defterekből van adat.

6 Egy 143l-es bátai jobbágynévsorban nemcsak a gyakoribb foglalkozásokra utaló nevek találhatók meg (Csapó, Mészáros ICarnificel, Szabó, VargaISutor, Varró), hanem differenciáltabb mesterségekre utaló (Aranyműves lAurifabrol, Tómester), az uradalmi központ jellegre (Kulcsár, Udvarbéli), a közlekedési csomópont szerepre (Hajós, Vámos), illetve jelentősebb kereskedelemre (Kalamár, Vászonárus) utaló családnevek is.

7 Báta plébániatemplomát igen későn említi csak írott forrás.

8 1408-ban Dénes, az esztergomi érsekhez tartozó alsó-bátai Szent Margit vértanú és szűz-plébániaegyház plébánosa az esztergomi szentszék előtt tiltakozott az ellen, hogy Pál felső-bátai apát nem tartotta be azt az egyezséget, amelyet a bátai plébánia betöltése ügyében kötöttek. Ennek értelmében Pálnak 150 forintot kellett volna fizetnie ' A tanulmány megírása idején K. Németh András az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban (BO/00003/12/2.) részesült. Köszönetet mondunk Ódor János Gábornak az ásatás közlésre való átengedéséért. A dokumentáció a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Régészeti Adattárában 590-99. szám alatt található, a leletek leltározatlanok. A tárgyfotókat Retkes Tamás, a tárgyrajzokat Csiszér Antal készítette. Az érmeket Berta József határozta meg. Az 1818-as térkép részletének közlését Várady Zoltán, a feltárásról készített légifotója közlését Miklós Zsuzsa engedélyezte. Munkájukat, segítségüket ezúton is köszönjük. 1 SÜMEGI 1993, 38-40. 2 SÜMEGI 2005,101. 3 CSÁNKI 1897, 408. 4 SÜMEGI 2005, 100-101. 5 CSÁNKI 1897,408. 6 IC NÉMETH 2008, 282-283, 290. 7 Zichy VIII. 450. 8 Éder Katalin szerint plébániája 1389-ben exempt plébániaként tűnik fel (GÁRDONYI 1933, 164-165), ami megmagyarázná kimaradását a fél évszázaddal korábbi pápai tizedjegyzékből. ÉDER 2010, 66. Báta nevét az idézett műben nem találtuk meg. 147