Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről
létezett, - több száz éven keresztül használt - és gyakran látogatott, őskori áldozóhelyet feltételezhetünk, 223 illetve azonosíthatunk. (Amit megerősít a jelen kötetben közölt áldozati állvány lelőhelye is.) Regöly lelőhely megnevezéssel a Magyar Nemzeti Múzeum 1901-ben - Salamon Mihálytól, 36 koronáért vásárolt egy 30 db karikaékszerből, nyak- vagy lábperecből álló kincsleletet. 22 4 Előkerülésük körülményeiről, közelebbi, pontos lelőhelyéről, esetleges egyéb tárgyakról semmit sem tudunk. A karikák kerülete 31-37 cm, átmérőjük: 11-12,5 cm között váltakozik. Vagyis méretük és nyitott végeik alapján nyakperecek vagy lábperecek egyaránt lehetnek. Közülük: 1 db bepödrött végű; 2 db elkeskenyedő, hegyes végű, imitált tordirozású; 21 db sűrűn rovátkolt; 7 db pedig 5-6-7 áttörtén öntött fülecskében egy-egy kis láncszemre akasztott, körbeponcolt szélű, háromszög alakban három dudorral ellátott, kis, trapéz alakú lemezcsüngőkkel díszített, és maga a nyak-perec sűrűn rovátkolt. A leletegyüttes ékszereinek kivitele nem egy kéz munkájára vall. A szinte szabályosan díszített darabok mellett, vékonyabb keresztmetszetű, egyenetlenül és ügyetlenül kivitelezett ékszer is van. A csüngőcskéket tartó füleket vésővel körbejelölték, utána simára csiszolták. A kezdeti, széles rovátkolást utóbb a keskeny vésés váltja fel, majd a fibulák kengyelén megjelenik egy, 27 majd három, kisméretű díszítőbütyök 22 6, végül ezeket átfúrják, „füleket" képeznek, és kis karikán, néha karikákból készített láncocskán trapéz alakú csüngő lemezkéket akasztottak. " (Velemi típusú kisívfíbulák.) Ezzel a fibula viseletének eddig ismert módja is megváltozott, hiszen, ha nem lógatjuk lefelé a kengyelt, értelmetlenné, funkciótlanná válnak a rájuk akasztott csüngőlemezkék. Nagyon hasonló kivitelű és technikájú a ravazdi kincslelet ún. pálcás csüngője. 22 8 Ennek felső végén van egy felfüggesztésre szolgáló „fülecske," középtájon négy fül, alsó három ágán (tulajdonképpen lábán)" 2'' lévő „fülek"-ben láncszemekkel felakasztott trapéz alakú „csörtető lemezek""'" függenek. Szinte teljesen hasonló csüngő került elő a Magdalenska gora-Voselca sírmező 2. tumulus 6. sírjából, amely leletanyagot még a XIX. század végén ásták ki, azóta a Naturhistorisches Museumban (Wien) őrzik és csak a közelmúltban publikálták. 2' 1 Ugyancsak a kisravazdi kincsleletben találhatunk hasonló technikával készített, bordázott, nyitott végű, kerek keresztmetszetű karperecet is." Ilyen módon díszített nyak- és karperecet a Velem-szentvidi település anyagából ismerünk." Formailag hasonló ékszerek „vénét" lelőhelyekről, pl. az estei temetőből 23 4 kerültek elő. Tordírozott nyakperecek Tamásiból, Lengyelből ismertek, rovátkolt pedig a Sopron-burgstalli 27. halomból került elő. 23 7 Rovátkolással díszített nyakpereceket Kleinklein 23 6 és Postela"' földvárából, illetve halomsírjaiból 23 8; a sticnai 5. halom 4. sírjából 2' 9 fülekkel is díszítetteket pedig Libna 24 0-ból publikáltak. Rifnik egyik sírjából hasonló technikával 22 3 Cf. az előváros helyszíneiről írottakkal is.- FEKETE 2007, 71-74. 22 4 MNM U.N. 403., FEKETE 1995.; KEMENCZEI 1996. (Magyar Nemzeti Múzeum Ltsz.: 112.1901.1-34.) 22 5 UO.: 11. kép 6-9. sz. " 2< 1 UO.. 11. kép 10 (ez öntőminta) 11., 13., 12. kép 1-4. (öntővarratos, friss öntvények, biztosan félkész áru), 5-10, 12, 17-18. számú fibulák. Az átfúratlan bütykös fibulák esetleg még nem végleges formák, vagyis talán félkész termékek lehetnek. 22 7 UO.: 12. kép. 11., 13-15. (lekopott, törött akasztófülekkel), 13. kép. ~ 2 8 Ez a „pálcás csüngő" ugyanúgy szimbolikus, sőt talán fogadalmi tárgy, mint a Vaskeresztes-magyarkeresztesi kincslelet jelképes baltája. 2 2 Azt az ötletet, hogy ez a csüngő talán tripust (vagy kandeláber, esetleg thimiatherion három lábát) jelezheti, egy másik lelőhely Rovisce, 1. halomból előkerült, csak a háromágú részt, - kizárólag a „lényeget" - ábrázoló csüngője erősíti meg. - DULAR 2003, 66. tábla 1-1883/9. (Ld. még ott a 43. jegyzet megjegyzését is!) Talán szintén ilyen felfogású tárgy lehet, még ügyetlenebb kivitelben a Szomolányban (Smolenice), a IV. számú kapu körzetében előkerült, tetejénél kétdimenziós, alul háromágú csüngő: DUSEK 1995, Taf. 86. 20. 2 j° Miske szóhasználata a trapéz-alakú csüngőlemezkékre. 23 1 TECCO HVALA - DULAR - KOCUVAN 2004, 133. tábla 8-9. 23 2 FEKETE 1973,55. sz. 2"' 3 Savaria Múzeum Ltsz.: 54.512.504. Vannak egészen vékony, csak a két végükön tüles nyakperecek is: MISKE 1907, 33. T. 8-9., 34. T. 2. Ezeknek végeit egy sima bronzdrótból hajlított karikával foghatták össze. Ilyen, 6 cm átmérőjű, kis karikával összefogott végű „perec" a Naturhistorisches Museumba is került Velemből. (NHM 32.425) FOLT1NY 1958, 10. 23 4 FREY 1969, Casa di Ricovero, Grab 149. Taf. 7. 3-4.; Villa Benvenuti, Grab 126. Taf. 17,3. 23 5 WOSINSKY 1896, 119. tábla 23., 74. tábla 4., BELLA 1892, 226. 2 3" DOBIAT 1986, 31. Taf. 7, 16. 23 7 TERZAN 1990, Pl. 62,7. 23 8 UO. Postela-Lepa Ravna, Tumulus 38. PL 61,4-9.; Kleinklein: DOBIAT 1980, Taf. 58. 17, 24 a-b„ Taf. 60. 1. b, d. 23 9 3 2 darab nyitott végű bordázott kar- és nyakperec volt a sírban. - TERZAN 1995, Abb. 34. 24 0 GUSTIN 1976, Taf. 78. 4-7,13-14. 37
