Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

A helyi bemutatók mellett a külföldi szereplések is méltán emelték a Tolna megyei népművészet látványosságát. A bátai bokrétások 1935-ben Londonban jártak egy olyan küldöttség tagjaként, amelynek feladata Magyarország népviseletének, népdalainak néptáncainak bemutatása volt az angol királyné, Mária Viktória előtt táncverseny keretében.

2

2" A rábaközi, matyó és kalocsai párok mellett a bátai bokrétások alapító tagjai közül három asszony képviselte a Sárközt. ,, Angliában Garzó Éva, Szántó Erzsébet és Bárdos Julis volt. Karikázót táncoltak üveggel a fejükön, ami nagyon tetszett az ottani embereknek. Előző nap már betekerőzték a fejüket, úgy mentek... Úgy volt, hogy édesanyám megy velük harmadiknak, behívót is kapott, de nagyon Jelt az úttól. így ment el helyette a Garzó Éva. Mivel Paulini Béla is ment velük, íg\> a Garzó Évát, Rozikának szólították a többiek, hogy ne derüljön ki a turpisság. Csak a legjobb táncosokat vitte Angliába. „A Bokréta Szövetség londoni útja. Július közepén Londonban igen nagyszabású népművészeti értelmű táncverseny lesz, amelyen a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium folytán a Magyar Bokréta Szövetség is képviselteti magát. A csoport amelyik Londonba utazik nem nagy, a táncosokat tekintve összesen 18 személy...A Szövetségnek nem volt könnyű dolga, hogy a kis csoportot minden szempont lehető figyelembevételével összeállítsa. Mindenekelőtt arra kellett ügyelni, hogy a kis csoport mennél több táncot tudjon bemutatni. Ez sikerült is oly mértékig, hogy kilenc tánc bemutatásra kerülhet. Bizony egy-egy bokrétából csak 1-3 személy mehetett ki képviselni a párezer bokrétást...A kilenc tánc: a pajtástánc, kanásztánc, kampóstánc, üvegcsárdás, átvetős, keménycsárdás, verbunkos, rendes magyar csárdás, dús. S a bokrétások képviseletében 3 galgahévízi, / koppányszántói, 1 kalocsai, 1 mezőkövesdi, 3 cigándi, 3 bátai, 1 hevesaranyosi, 5 szanyi megy ki. Az összeállítás másodsorban azt a célt szolgálta, hogy a rengeteg szín magyar népviseletet legalább valamennyire megmutassák: a nem nagyon tágas keretben öt vidék női népviseletét azért valamennyire láthatjuk. A Magyar Bokréta Szövetség kiküldött csoportja künn London város vendége és megérkezésekor a londoni magyar követség megbízottja fogadja...Ilyen vonatkozásban nem egyes személyek, sőt még csak nem is egyes bokréták 'szerepléséről' van már szó, hanem az - ország bokrétájának kiállásáról, a maga vonatkozásaiban az - egész magyarság dicsőségéről. „Négy idegen országon át, két napos vágtatás, tenger, London, aminek több a népe, mint a mi kis mai országunké együttvéve. Londonország...Délelőtt érkeztek a bokrétások vagy hat megyéből. Akinek épp behívó ment ...Hajnalban értünk Hegyeshalomra. Ott hosszabb ideig rostokol a vonat, hát megmosdottunk az állomási kútnál. Fényes reggel van, hogy eljutunk Bécs várába. Ott valami másfél órát kell várni az étteremben teát kapnak a férfiak, kávét az asszonyok... De a hazai is előkerül a ládákból, sonka meg száraz kolbász, hegyes paprika, foszlós buzakenyér. Csendes majszolás, utána a legények mennek üveget tömetni ...Az osztrák vonat is elindul. S a nóta megint szól: csak nem indulhat vonat, hogy nóta ne szóljon, ha egyszer magyar fiatalokat visz... — A Duna nézzék már! — Bátánál nem ez a Duna! — íg

! Erzsébet a bátai menyecske. - Nagyon keskeny ez Dunának... - Még annyira mint ide Báta, már semmilyen se - állapítom meg. - Aj ha... - nyugszik meg a menyecske. Németország...robogunk. Éjszaka...A második. Aki tud, alszik, bizony nem könnyű alváshoz helyezkedni a nagyon kimért helyen. Aki nem alszik nézi a csillogó Rajnát ...Belgium. Reggel ...S hogy Ostende-be érkezünk, megpillantván a hatalmas hajót ...Igen, előttünk a végtelennek látszó tenger. A hajóra szállás kétségtelenül némi megilletődéssel jár. A hajó kürtje elbődül, a hajó megmozdul, a hosszi egy jószág, hátán a magyar földjárókkal. Falatozás hazaibul: ebéd, vagy mi. - Ahun is egy hajó! Annak nígv kiminye van! - Az még nagyobb jószág, mint ez e! Siklik a hajó, vizibarázda utána, mentünk már van másfél órát, megyünk még vagy kettőt, míg feltűnik újra a szárazföld: Dover'....Már megint vonaton ülünk, már csak valami egy óra London! Londonban. Két angol hölgy vár bennünket. Irgalmatlan nagy pályaudvar, jókora utat kell megtenni a rengeteg kosárral, ládával, batyuval, míg utcára kerülünk. S a négyzetméteres fiatokkal, ami azért súlyos, mert benne a Magyar Bokréta Szövetség cégére, amit vasból vágott egy budai lakatos. Emeletes autóbusz, piros. Indul az autóbusz és felcseng a magyar dal Londonban ...Megérkeztünk a szállásra: három ház egy végiében a szállás, már vannak ott más országbeliek. Mindenkinek külön szoba jut, fürdőszoba. Egyik szállás első emeletére elszállásoljuk az asszony-népet, másodikára a férfiakat. - Ebédre! - cseng a harang! reggeli, 22

0 Budapesti Hírlap 1935. július 17. 22

1 Angyó Jolán táncost idézi PIRISA 2011. 2:

2 Bokrétások Lapja 1935. július. 347