Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

köztük Báta, Koppányszántcf"\ Őcsény, Sióagárd, Tolnaváralja. A váraljaiak nagy sikert arattak, az együttes 18 tagú, a vezető Jánosi György lelkész.

2"" 1936-ban a váraljaiak, a koppányszántóiak, az őcsényiek, és a kocsolaiak vettek részt a Városi Színházban a bemutatón.

2

1" 1937-ben Sióagárd, Váralja, Koppányszántó és Kocsola csoportja szerepelt.

2" Az öcsényi és a bátai csoport Budapesten. A Gyöngyösbokréta Tolna megyei ünnepségeiről, bemutatóiról is rendszeresen beszámoltak a helyi lapok. A Tolnamegyei Újságban 1933-ban a szekszárdi

21

2, 1934-ben a bátai

2

1' (e napról még képeslap is 20

7 „Vármegyénk az idei Gyöngyös Bokrétában. Évről évre nagyobb az érdeklődés a Szent István hetében Budapesten bemutatni szokott Gyöngyös Bokréta iránt és ezrekre meg}' ma már azoknak a külföldieknek a száma, akik a fővárosba érkezve a legnagyobb elragadtatással szemlélik, mint elevenednek e csoport előadásaiban a magyarság ősi szellemi kincsei: dalai, láncai és népművészete. Vármegyénk községei közül az idei Gyöngyös Bokrétában Bála, Koppányszántó, Öcsény, Sióagárd és Váralja csoportja szerepel. - Tolnamegyei Hírlap 1934. aug. 11. 211

8 A csoport vezetője Kovács István tanító volt. A többi együttessel ellentétben e csoport kizárólag házaspárokból állt. Üvegcsárdást és kanásztáncot mutattak be. - Tolnamegyei Hírlap 1935. jún. 15. 211

9 Tolnamegyei Újság 1935. aug. 3., Tolnamegyei Hírlap 1935. aug. 17. 211

1 Tolnamegyei Hírlap 1936. jún. 13., aug. 20. - „Gyöngyösbokrétásaink sikere a fővárosban. Budapesten, a Városi Színházban rendezett Gyöngyösbokréta előadásokon kerületünk két községének Kocsolának és Koppány szánt ónak szereplői igen nagy sikert értek el. " - Dombóvár és Vidéke 1936. aug. 22. 1

1 Tolnamegyei Hírlap 1937. aug. 25. Tolnamegyei Újság 1933. okt. 4.. Tolnamegyei Hírlap 1933. okt. 7. 21

2 Tolnamegyei Újság 1934. máj. 16. - A tervezett program: 1. Alsónyék, Érsekcsanád, Szeremle és Báta dalárdái együtt éneklik a himnuszt. 2. A bátai bokréta bemutatja a bátai lakodalmi szokásokat, táncokat, amelyek közül kiemelkedik szépségével a szakácstánc. (Fejükön boros üveggel táncolnak a szakácsasszonyok, ezután jön a lépés, böjti tánc, nótaszóra, zene nélkül.) 3. Kólikázás. Régi bátai szokás, hogy május hónapban minden vasárnap délután ellepik a Dunát a felvirágzott, díszes ladikok, bennük lányok, legények és nótaszóval, muzsikával köszöntik május hónapot. 4. A dalárdák hangversenye. 5. Színmű előadás. 6. A dalárdák szerenádja fáklyával kivilágított csónakokon. 7. Tánc reggelig. A Duna parton halászok, szabad tűzön, bográcsban főzik a halat. Egy nagy adag 80 fillérbe került. Az eső miatt azonban csak másfél órás késéssel kezdődött az ünnepség. - „Báta község nag\' ünnepe. A bátai Ref. Dalárdakör pünkösd másodnapján nagyszabású ünnepélyt rendez, falujában, amelyei a magyar rádió is közvetíteni fog. Az egész napos ünnepélyen bemutatják a bátai bokrétát színes bátai népviseletben, ősi magyar táncokat és dalokat. A tarka műsoron mint egy tíz környékbeli dalárda is fog szerepelni. A ..Bátai napot" rendező egyesület a vendégek állandó szórakoztatásáról és a legkényesebb ellátásáról igen messzemenően gondoskodott. Az ünnepségen résztvenni szándékozó vidékiek számára a vasútállomásokon kényelmes és olcsó autóbuszok fognak a rendelkezésre állani. Előre láthatólag a bátai nagy napra hatalmas tömegben fognak az érdeklődők Pécs. Baja, Dombóvár, Szekszárd irányából felvonulni, akik száméira a nagyszabású falusi esemény egyúttal kellemes kirándulás is lesz." - Tolnamegyei Hírlap 1934. ápr. 28. - ,,Pünkösd hétfőjén nagyszabású „Bokréta" ünnepély lesz Bátán. Nemzeti gazdaságunk egyik értékes gyöngye a Sárköz. Annyi kultúrál, a népművészetben oly nemes egyszerűséggel, a feketén-fehér tömör kifejező erejét a néplélek alkotó-teremtő készségét sehol sem találjuk ilyen művészi erővel és fantáziával párosultan. mint itt. A még ma is dívó népszokások, derült lélekre, tiszta értelmüségre vallanak és az a tény, hogy még ma is élnek ezek a szokások a legerőteljesebb bizonyítékai annak, hogy ez a nép megtartotta derült lelkét és értelmiségét. A Duna és hegy között romantikus fekvésű Báta-Sárköz eg}ik legszebb községe nagy ünnepel rendez május 21-én, pünkösd hétfőjén. Ezen Bokréta ünnepélyen mutatja be táncait, szokásait, művészetét. A Bokréta ünnepélyen részt vesznek Alsónyék, Decs, Érsekcsanád, és Szeremle községek dalárdái, a Bátai Ref. Dalárda és barátságos dalosversenyükkel emelik a műsort. Budapestről, Pécsről, Szekszárdról és Bajáról filléres vonatok és hajók indulnak erre a napra Bálára. " Tolnamegyei Hírlap 1934. máj. 13. - „Népünnepély-népbokréta Bátán. A divatba jött népi sajátságok és értékek egy ujabb seregszemlének lehettünk pünkösd másodnapján tanúi Báta történelmi nevezetességű dombja alatt. „Gyöngyös-bátai" bokrétát 344