Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

újságíró azt taglalja, hogy a szekszárdi kiállítás milyen nagyszabásúnak ígérkezik. „Az érdeklődés a kiállítás iránt olyan nagyfokú, hogy a kiállítandó) tárgyak elhelyezése már eddig is igen nagy gondot okoz a rendezőségnek. Nagy cégek és kisiparosok egyaránt jelentkeznek és egymással versenyeznek a kiállításon való részvételért. A beérkezett jelentkezéseket látva, minden garancia megvan arra, hogy a kiállítást felkereső közönség nem egy sablonos, kisebbszerű látványosságban fog gyönyörködni, hanem olyanban, amely csonka hazánk nagy területe mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmének fogja hü tükrét adni. A mezőgazdasági kiállítás nívó tekintetében egy csöppet sem lesz alatta a Budapesten évente tartani szokott ilyen nemű kiállításnak...A Magyar Bokréta rendezésében bemutatásba kerül és a szekszárdi ünnepség főattrakciója lesz a Paulini Béla által rendezendő Sárközi Bokréta, amely a magyar népies kultúra ősforrásait mutatja majd be és amelyről már most elmondhatjuk, hogy felül fogja múlni a Szent István napján Budapesten rendezett Gyöngyös Bokrétát. "' s Szeptember 30-án arról cikkeznek, hogy gond van a kiállításra érkező külföldiek elszállásolásával. A szállodai szobákat a város idegenforgalmi hivatala a jelentkezők számára már mind lefoglalta, azonban még folyton jelentkeznek igen előkelő érdeklődők, akiknek nem jutott szállás. A város polgármestere ezért felkéri a lakosságot, hogy Szekszárdnak azokra a fontos érdekeire való tekintettel, amelyek a kiállításhoz fűződnek, ajánljon fel lakásában szobákat. A hivatal azoknak, akik ezért térítést kérnek, személyenként és naponként két pengőt ígér.

1

7'' A következő számokban is a nagy és egyre növekvő érdeklődésről írnak.

1

2" A kiállítás megnyitása előtti napon az előkészületek kerületének és a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinónak együttes kongresszusa a vármegyeháza nagytermében A Sárköz. Tolnamegyei Népművészeti Egyesület alakuló közgyűlése a városháza nagytermében. Délelőtt fél 12 órakor: A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének országos nagygyűlése a városháza udvarán. Déli 12 órakor: Térzene a Garay-téren. Délután 1 órakor: Közebéd a Szekszárd Szálló összes termeiben és kijelölt vendéglőkben. Délután 3 órakor: A Magyar bokréta rendezésében: 'Sárközi bokréta ' a sportpályán (Ocsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Váralja, Sióagárd, Koppányszántó és Bogyiszló községek mintegy 120-160 lakosa által eredeti népviseletek és népszokások bemutatása. Főrendező Paulini Béla.) Este fél 9 órakor: az Iparos Székházban színre kerül 'Ida regénye' vígjáték. Utána tánc. A sportpályán egész napon át nagy szőlő- és borvásár. A kiállítás nyitva délelőtt 11 órától délután 6 óráig. Október 9-én, hétfőn. Délelőtt 9 órakor: a filléres és különvonatokkal érkező vendégek fogadása a pályaudvaron. Délelőtt 10 órakor: A díjazott állatok felvezetése a sportpályán. Délután 3 órakor: Szüreti felvonulás és mulatság a sportpályán. Este 8 órakor: Jamboree tábortűz a sportpályán, rendezik a cserkészek. Este fél 9 órakor: Az Iparos Székházban szilire kerül 'Nyúl a bokorban ' vígjáték. A kiállítás nyitva délelőtt 9 órától délután 6 óráig. A sportpályán egész napon át nagy szőlő- és bor vásár. Egész napon át országos állat- és kirakodóvásár. A kisgazdák részére tanulmányút. Bemutatásra kerülnek a palánki és a szekszárdi gazdasági iskolák. Október 10-én, kedden, délelőtt 9 órakor: a filléres és különvonatokkal érkező vendégek fogadása a pályaudvaron. Délelőtt 10 órakor: A díjazott állatok felvezetése a sportpályán. A kiállítás ünnepélyes bezárása a sportpályán, utána táncmulatság. A kiállítás nyitva délelőtt 9 órától délután 5 óráig. A sportpályán egész napon ál nagy szőlő- és borvásár. A kisgazdák részére tanulmányút. Bemutatásra kerülnek a szekszárdi és palánki gazdasági iskoláik. Egész napon át országos állat- és kirakodóvásár. Belépődíjak. Felnőtt jegy: Az összes kiállítási helyiségek egyszeri megtekintésére 50 fillér. - Gyermekjegy: 10 éven aluliak részére 30 fillér. Állandó belépőjegy: Névreszóló, 3 napig érvényes 1 P. Kiállító jegy: Kiállítók részére mint előbb 80 fillér. Belépődíjak a 'Sárközi bokréta előadására, fedett tribünjegy: 2 P. Nyitott tribünjegy: 1 P. 50 f. Ülőhely: 1 P. Állóhely: 60 fillér. "-Tolnamegyei Újság 1933. szept. 23. 1 s Tolnamegyei Újság 1933. szept. 27. 1 9 Tolnamegyei Újság 1933. szept. 30. I

s" „Sárközi bokréta a szekszárdi kiállításon. Filléres vonatok és menetkedvezmények a kiállításra. A népviseletek és népszokások úgy a belf öldi, mint a külföldi látogatókra mindig igen erős vonzóerői gyakorolnak. Más országokban ezeknek a népi sajátosságoknak bemutatását hatalmas propagandával úgy szervezték meg, hogy a külföldről jött utas akarva nem akarva megnézi és önkéntelenül támogatója lesz az idegen nemzet népi kultúrájának, hiszen csakis az ilyen bemutatóik rendszeresítésével érhető el nagyobb idegenforgalom, - ami aztán pénzügyi vonatkozásokban is érezteti előnyös hatását. A Faluszövetség és Szekszárd város ezen elgondolás alapján rendezi meg a 'Sárközi bokrétát', amelyben a Sárköz mutatkozik be a maga hamisítatlan eredetiségében, minden álnépiesség, színpadiasság nélkül. - Nyolc község f estői népviseletei olyan látványt fognak nyújtani, amilyenben nem egyhamar lesz újból alkalmunk gyönyörködni. Az alsónyéki sárközi játszó, a bogyiszlói mártogatós tánc, a decsi leánykar éneke, a koppányszántói ugratás és kanásztánc, az öcsényi lakodalmi részlet, a sióagárdi gólyatánc, szegélytánc, a váraljai fonórészlet, eredetiségben és érdekességben szinte egyedülálló. A kiállítás maga méreteiben és jelentőségében impozáns lesz. A rendezőség 48 oldalas, diszes kiállítású tájékoztatót adott közre, amely részletesen foglalkozik a kiállítással és Szekszárd várossal. Hosszú oldalakon keresztül olvashatjuk a bejelentett jobbnál-jobb szarvasmarhák neveit és a tejhozamot feltüntető apró számok minden hangos reklámnál eredményesebben hirdetik Tolna megye gazdasági kultúráját. De nemcsak az állatkiállítás, hanem a többi csoportok is értékes és nag' anyaggal képviselik az ipart, kereskedelmet, a mezőgazdaságot, a népművészeti kiállítás minden eg'es darabja külön érdekesség lesz. Egész külön pavillont kap a képzőművészet, eg' hatalmas tornatermet tölt meg a jövő reménységeinek szép kiállítása." Tolnamegyei Újság 1933. okt. 4. - .,Tolnai bokréta...Képzeljük el hozzá az egyszerű földműves kezek által csodás művészi érzékkel készített, tarkasága mellett is Ízléses népviseletekel, amelyek a legmodernebb ruhatervezők képességeit is próbára tennék. Ötlet a mintákban és formákban, izlés a színekben. Ha nem volnánk meggyőződve a magyar faj zsenialitásáról, kétségbe kellene vonnunk, hog' ezeket a művészi remekeket egszerű falusi polgárasszonyok gondolták ki és készítették el. " - Tolnamegyei Újság 1933. okt. 4. 336