Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

bokrétás tagokat is szinte személy szerint nyerte meg. Igaz, nem egyszer „úri közéjük ereszkedés", vagy pinceszerezés keretében, mindig megtartva az országos vezetők megfellebbezhetetlen felsőbbségét. Ezt a magatartást azonban hatásosan tudta vegyíteni a közvetlenül szeretetreméltó „úrtól szokatlan" egyszerű modorral. A született menedzser Paulini elég hamar felismerte, hogy a hagyománynak közel sem minden mozzanatát lehet mechanikus hűséggel a színpadra átvinni, s e felismerésnek megfelelően nem egyszer belenyúlt, „belerendezeti" az egyes csoportok produkcióiba. Arról is tudunk, hogy a színpadra igazítás feladatát más esetekben a helyi vezetők látták el. hol botcsinálta doktorként, hol pedig feltűnően jó érzékkel. A bemutatók népművészeti anyaga többségében értékes, hiteles hagyományanyagot képviselt, s ezek egy része a Gyöngyösbokréta nélkül feledésbe merült volna. A Gyöngyösbokréta jelentkezése utáni első esztendőben kulturális egyesület alakult, először Bokréta Szövetség, majd Magyar Bokréta Szövetség néven. A szövetség összefogta és irányította a fiókszervezeteket és szervezte a bemutatókat. Alapszabálya szerint feladata a magyar népművészet minden ágának - eredeti népdalnak, népi táncnak, népviseletnek, népszokásnak, művészi értékű népiparnak stb. - megóvása és felvirágoztatása.

8

1 Maga a szervezet praktikus, jól kiépített volt, tehát volt elnöksége, választmánya, nagyválasztmánya, közgyűlése, igazgatósága, kötelező költségvetése, évi értékelése.

8

2 A helyi bokréták S

1 ,, Bővebben kifejtve: a Szövetség országosan a hagyományok kialakulását segíti elő, amivel a nép magyar öntudatát megerősíti, tehát magyarság mentően erősíti meg az ország 'fundamentumát". „Az intelligenciát, népet egymással fokozott mértékben megszeretteti, megbecsülted, tehát a magyarság lelki egybeolvadását szolgálja. Az országban megforduló idegenek örömére különlegesen magyar jellegű csodáinivalókat szer\>ez meg, tehát művészi értelemben szolgálja az idegenforgalmat. Azzal, hogy népművészeti 'divatot' csinál, már automatikusan is eléri, hogy a népipari tárgyak megfelelő kelendőségre tegyenek szert. Bizonyos mértékig - bár ez nem szigorúan vett programja - okvetlenül olyan irányba tereli a nem népi művészeteket is, hogy gyökereiket fokozottan bizzák a magyar föld gondjaira. " - A "Magyar Bokréta' Szövetség alapszabályai - gépirat, sokszorosítás Az őcsényi református egyház tulajdonában „A tagok osztályozása. A Szövetség tagjai: 1. a./ rendes tagok, b./ dísztagok, cJ meghívott tagok, d./ alapító tagok, e./ pártoló tagok. A Szövetség mindazokban a helyiségekben, ahol legalább husz állandó lakással rendelkező tagja van 'Bokréta' néven fiókszervezeteket létesíthet, amelyek nevüket a következőképpen használják: A Magyar Bokréta Szövetség X-i (a helység neve) bokrétája. Rendes tag lehet természetes, vagy jogi személy, amennyiben a magyar népművészetek felvirágoztatása körül tevékenykedni kiván. Jogi személyek - városok, községek - azonban jogaikat csak egyetlen általuk kiküldött s a Magyar Bokréta Szövetség igazgatósága által elfogadott személy által gyakorolhatják. A rendes tagok közül természetes havi 30 fillér, a jogi személyek közű! a községek havi 50 fillér, a városok havi 1. -pengő tagsági dijat fizetnek. Dísztagul azt választja meg a közgyűlés, aki a magyar népművészetek virágoztatása körül különleges érdemeket szerzett. Tagdíjat nem fizet. Meghívott tagok: A Szövetség igazgatósága meghívhatja a Szövetség tagjai sorába mindazokat, akiknek közreműködését a Szövetség céljait illetőleg üdvösnek 301