Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Csányi Viktor - Szabó Géza: A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

Poharak A feltárás során csak néhány darab fehér, kaolinos soványítású és sárgás színű, finom szemcséjű homokkal soványított, vékony falú, gyorskorongon készült pohártöredék került elő a Q017., Q083., Q088. és a Q089. objektumok betöltéséből. Ez az edénytípus a XIV. században jelent meg a hazai leletanyagban és a XV. században terjedt el. A bonyhádi poharak között csak talpkarima nélküli darabok ismertek. Ezek között azonban találunk meredek falú (8. tábla 7.) és öblös testű változatot is (15. tábla 2.). A bonyhádi poharak számos analógiája ismert XV-XVI. századi rétegekből. A budai vár anyagában a XIV. században már megjelennek a talpkarima nélküli, fehér kerámiából készült poharak."

4 Sarvalyon a XV-XVI. században gyakori leletnek számítanak ezek a típusú poharak, igaz a bonyhádinál jóval gazdagabb formavilágban jelennek meg."" A poharak hasát, a vállvonaltól, sokszor egészen a peremtől húzódó, párhuzamos, vízszintes hornyolatokkal díszítették (11. tábla 2.; 15. tábla 2.; 19. tábla 3.; 22. tábla 7.). Tálak A bonyhádi leletanyagban tálakat is csak kis számban találtunk. Összesen két tál töredéke került elő: a Q101. objektumból egy csonka kúpos testű táltöredék (19. tábla 9.), valamint egy vastag falú tál oldaltöredéke. A mázatlan tálak főúri és falusi/városi környezetben egyaránt előfordulnak a XIIIXVII. században, igaz nem számítanak túl gyakori leletnek. A késő középkori tálak és tálasedények kronológiája jelenleg még kidolgozatlan, ezért komoly nehézségekbe ütközik a különböző leletegyüttesekben előforduló töredékek pontosabb korszakhoz kötése."

6 A bonyhádi, kisebb méretű, vastagabb falú tálakhoz tartozó töredékek feltehetően a XIV-XV. századra keltezhetők. Kályhaszemek és kályhacsempék A feltáráson egy kupa alakú és egy tál alakú kályhaszem töredéke került elő (14. tábla 9.). Kályhacsempe töredéke az ásatás leletanyagából nem ismert. A késő középkori ásatásokról régóta ismert, XIVXVII. századi kályhaszemeknek és kályhacsempéknek tekintélyes irodalma van a magyar régészetben. Legutóbb Holl Imre"

7 és Sabján Tibor"

5 foglalta össze e két tárgytípust. Üveg Üvegpalackok töredékei a Q017. (9. tábla 6.) és a Q060. (13. tábla 8.) objektumból kerültek elő. A töredékek barnára romlott és teljesen színtelen, víztiszta, gyenge kékes irizálású, kettős kónikus palackokhoz tartoztak. A leginkább égettbor ivásához használt edények a XIII. században jelentek meg Magyarországon."" A bonyhádi, XIV-XV. századi, észak itáliai import üvegek párhuzamait elsősorban a várak leletanyagában találjuk meg. Számos kettős kónikus palack került elő a késő középkori Kőszeg várából,

6

0 de Budáról,

6

1 Visegrádról"

2 és a tolna megyei nyéki várból

6" is ismerjük példányaikat. Az asztali használatra készített üvegek a XV. században terjedtek el a gazdagabb polgári, illetve feudális környezetben.

6

4 A késő középkori import üvegek itáliai, csehországi, Közép-Rajna-vidéki üvegfúvó műhelyekből többszörösen közvetített úton jutottak el hazánkba. A XIV. században meginduló magyarországi üveggyártást erős velencei hatás jellemzi és fellendülésével a XV. században számolhatunk.

6 Fémeszközök (26. tábla) A leletmentés leletanyaga néhány tucat fémtárgyat illetve azok töredékeit tartalmazza. A fémleletek között gyakoriak a különböző vaskések töredékei (26. tábla 1-5., 7.). A mindennapi élet nélkülözhetetlen 5

4 HOLL 1963,345. 5

5 HOLL-PARÁDI 1982, 101-102. 5

6 VIZI 2008, 242. 5

7 A teljesség igénye nélkül: HOLL 1958, 1971, 2007, 2010. 5

8 SABJÁN 1991, 2001, 2002. 5

9 GYÜRKI 1971,218-219. 6

0 HOLL 1992, 163. kép, 167. kép. 6

1 GYÜRKI 1984, 4. kép. 6

2 MESTER 1997, 1-18. kép 6

3 MIKLÓS 1988, 19. kép 4. 6

4 HOLL 1992, 49. 6

5 GYÜRKI 1989,217. 195