Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Csányi Viktor - Szabó Géza: A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

Egy kiegészíthető fedő töredéke a Q048. objektumból ismert (72. tábla 7.). Anyagunkban több olyan fedőtöredék is található, melyeknek csak a felső, fogógombos része, vagy az oldala van meg, és az alsó része, valamint a pereme hiányzik (9. tábla 3.; 15. tábla 14-15.; 17. tábla 8.). A cserépfedők a XIIIXIV. században jelennek meg a Magyarországi leletanyagban, részben import, részben helyi készítésű fazekas termékként. A harang alakú fedők - melyek elsősorban import készítmények voltak - mellett a lapos fedőkkel egy időben jelentek meg a kúpos fedők, azonban a késő középkori magyar anyagban ez utóbbi típus vált általánossá.

4 A kúpos fedők peremkiképzése a korábbi harang alakúakhoz hasonlóan a fazekak pereméhez igazodik, amely alkalmas lehet időrendjük pontosabb meghatározásához. A Q1 15. oszlophely betöltéséből előkerült töredék pereme vízszintesen kinyúló, domború széllel. A peremének külső és belső széle között horony fut körbe (27. tábla 9.). Hasonló, nem kinyúló, horonnyal tagolt a Q048. gödör egyik fedője (72. tábla 1.) és a Q101. objektum fedőtöredéke (79. tábla 71). Ennek a típusnak pontos analógiái többek között a Csongrád melletti Gyója falu feltárásán kerültek elő.

4

8 A Q118. gödör betöltéséből egy egyenesen levágott, a belső oldalán rövid nyakú, a külső szélén négyszögletes keresztmetszetű, megvastagított töredék került elő (27. tábla 12.). Hasonló töredék Nagykeszi XV-XVI. századi leletei között található.

4

9 Ezen kívül egyszerű, lekerekített, vagy kissé szögletes peremű fedőtöredékek találhatók a leletanyagban (9. tábla 4-5.; 10. tábla 2.;14. tábla 8.; 15. tábla 12-13.). Korsók és kancsók A korsótöredékek között jelentős a kaolinos soványítású töredékek aránya és néhány redukált égetésű, szürke korsótöredék teszi teljessé a tárgycsoportot. Kizárólag máz nélküli példányok találhatók a bonyhádi anyagban. Néhány kaolinos soványítású töredéken, melyek feltehetően korsókhoz tartoztak, vörösbarna, sávos festés figyelhető meg. Ezen kívül a korsók vállán, vagy hasának felső részén gyakran körbefutó, egy vagy több vonalból, vagy bordából álló plasztikus díszítés látható. A korsók jellemzően kissé aszimmetrikusak és aljukon jól látható a korongról történő levágás nyoma. Színük általában fehér, sárga, vagy vörös. A peremtöredékek többsége szűk, vagy kissé tölcséres szájú, az úgynevezett orsós nyakú korsók közé tartozik. A nyak középső részétől induló és hasvonalra támaszkodó szalagfülek kizárólag díszítetlenek. Előfordul közöttük ovális, szalagformájú, lapos és hajlított-hornyolt keresztmetszetű is. Az egyetlen hornyolt díszü fül szórványként került elő. Egy redukált égetésű, szürke korsónyakon szűrőbetét nyomai látszódnak (75. tábla 11.). A szürke, redukált égetésű, hengeres nyakú korsó töredékek a Parádi Nándor által a pénzleletes edények vizsgálata kapcsán körvonalazott XVI-XVII. századi edényekkel mutatnak rokonságot, melyekről a szerző a pénzleletek kapcsán bizonyítja, hogy már a XIV. században is megtalálhatók a leletanyagban.'" Egy törött peremű sárga korsó a Q083. kút betöltéséből került elő (16. tábla 7.). A bonyhádi korsók analógiáit Ete mezőváros XV. századi korsói között találhatjuk meg." A budai várpalota feltárásának tanúságai alapján a különböző típusú korsók a XIV. századtól vannak jelen a középkori leletanyagban. 2 A bonyhádi töredékek között nem találhatók meg a XV. század második felétől jellemző éles bordázással tagolt nyakú példányok. Egy kaolinos soványítású, hengeres, bordázott nyakú korsótöredék is található a lcletanyagban, melyeknek párhuzamai XIV-XV. századi leletekkel fordulnak elő. (8. tábla 5.). Kissé idegen az anyagban a Q030. jégveremből származó sárga, vékony falú korsó nyak- és válltöredéke, melyen párhuzamos, plasztikus borda és rombusz alakú bepecsételt díszítés látható (77. tábla 51). Anyagunkban mindössze kettő, nagy valószínűség szerint kancsóhoz tartozó töredék található. Az egyik egy vörös sávos festésű, fehér kerámiából készült kancsó szájtöredéke, a másik egy durva soványítású, kancsó töredéke (6. tábla 4.). Wolf Mária szerint a mezőnyárádi asztali edények alapján az edénytípus már a XIV. században is jelen van a települések anyagában." 4

7 PARÁDI 1958, 158. 4

8 HORVÁTH - H. SIMON 1996, 448. 4

9 HOLL - PARÁDI 1983, 189, 13. ábra 11. 5

0 PARÁDI 1963,225. 5

1 MIKLÓS - VIZI 2006, 1. kép. 5

2 HOLL 1963, 345. 5

3 WOLF 1986,157. 194