Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Csányi Viktor - Szabó Géza: A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

kaviccsal és homokkal soványított, vastag falú fazék oldaltöredéke. 36. Szürkésfehér, kézi korongon készült, homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék alj- és oldaltöredékek (3 db). Tá.: 9-10 cm. 37. Szürkésfehér, kézi korongon készült, homokkal soványított, vastag falú fazék alj- és oldaltöredéke. Tá.: 10 cm. 38. Szürkésbarna, foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, vastag falú fazék alj- és oldaltöredéke. Tá.: 12 cm. 39. Barna, foltos, szürke törésfelületű, kézi korongon készült, kaviccsal soványított, közepes falvastagságú fazék alj- és oldaltöredéke. 40. Szürkésbarna, foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék aljtöredéke. 41. Szürkésfehér, foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, vastag falú fazék aljtöredéke. 42. Fehér, gyorskorongon készült, kaolinos soványítású, pohár bordázott oldaltöredéke (11. tábla 2.). 43. Fehér, gyorskorongon készült, kaolinos soványítású, közepes falvastagságú edény barna, sávos festésű oldaltöredéke (11. tábla 4.). 44. Sárga, gyorskorongon készült, homokkal soványított, vékony falú korsó nyak- és válltöredéke párhuzamos, plasztikus bordákkal és rombusz alakú bepecsételt sormintával (11. tábla 5.). 45. Kerámia olvadék. 46. Lapos szürke homokkő töredéke. 47. Négyzetes keresztmetszetű vödörfül töredékek (2 db) (25. tábla 6.). 48. Barna vassalak darabok (2 db). Ltsz.: 2008.02.030.001.-119. Földbe ásott edény Q005.: Mélyen az altalajba ásott, talpára állított, nagyméretű főzőedény. Körülötte objektum foltja nem látszódott. Az edénynek a J1 jelenségszámot adtuk. Leletek: 1. Szürkésbarna, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, közepes falvastagságú, nagyméretű, kihajló, felhúzott, lekerekített, a külső oldalán függőleges állású, éles vonalban végződő peremű, rövid, tölcséres nyakú, közel függőleges, vastag falú, széles, lesimított aljú fazék (3. tábla 2.). Pá.: 32 cm, m.: 40 cm, tá.: 20 cm. 2. Szürke, kézi korongon készült, homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék kihajló, elvékonyodó, lekerekített peremtöredéke. Pá.: 15 cm. 3. Szürkésbarna, kézi korongon készült, homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék kihajló, megvastagodó, lekerekített peremtöredéke. Pá.: 13 cm. 4. Szürkésbarna, fekete foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék vonalkötegdíszes oldal töredéke. 5. Sárgásbarna, foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, vastag falú fazék vonaldíszes oldaltöredékek (2 db). 6. Szürkésfekete, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, vastag falú fazék oldaltöredéke. 7. Szürke, foltos, kézi korongon készült, kaviccsal és homokkal soványított, közepes falvastagságú fazék oldaltöredékek (4 db). 8. Szürke, gyorskorongon készült, homokkal soványított korsó aljtöredéke. 9. Szürkésbarna terméskő töredékek (3 db). 10. Vörösbarna tapasztás darab. Ltsz.: 2008.02.005.001.-016. Pusztulási réteg Q042.: Az északi szelvényfal keleti végében, valamint a keleti szelvényfal északi részén, a felszíntől 60 cm-re, 5-25 cm vastag, vörösre égett, hamus, paticsos sáv, egykori járószint, vagy pusztulási réteg. Nagy mennyiségű paticsot és edénytöredéket tartalmazott. Alatta 10-15 cm széles, homogén sárga réteg látszódott, amely alatt 40-50 cm vastag szürke hamus, humuszos réteget dokumentáltunk. Ezt a réteget egy 25-30 cm vastag agyagos réteg választotta el a nyesési felszíntől. H. (a keleti szelvényfalban): 340 cm, sz. (az északi szelvényfalban): 80 cm. Q062.: Faszenes, hamus, kevert pusztulási réteg a keleti szelvényfalban. II.: 87 cm, sz.: 5 cm. Q063. (2. tábla 1.): Hamus, salakos, paticsos pusztulási réteg a keleti szelvényfalban. H.: 74 cm, sz.: 18 cm. A feltárt településrészlet eddigi ismereteink tükrében A falvak már a középkorban is minden esetben a természetföldrajzi adottságok figyelembe vételével, a gazdasági, a tulajdon- és a birtokviszonyok szerint épültek ki és tagolódtak.

7 A településeken élő családok által birtokolt portán a lakóház(ak) mellett a gazdasági épületeket, külső kemencéket, valamint a különböző 7 MÉRI 1962,211. 186