Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

A madocsai bencés apátságról Pesty Frigyesnek 1865-ben azt írták, hogy „romjait, 5 a két tornyot öszvekötö merészt holthajtást, a rajta lévő szobrokat, virágokkal cifrázott ablak íveket, a templomhoz ragasztott klastrom s egyébb épületek roppant alapjait még 80. évvel ez előtt bámulással lehetett szemlélni". A 18. század végén még álló toronypár (2. kép) egyik tagját a földesurak a bölcskei r. k. templom építéséhez lebontották és elhordták, a megmaradt toronyhoz csak 1803-ban építették hozzá a ma is álló református templomot. 8 A 18. század kapcsán végül említsünk meg egy ritka, környezet-történeti vonatkozású adatot is. Egy 1718. évi adat szerint Tolna birtokosa, Wallis Olivér gróf engedélyt kért a pécsi püspöktől, hogy a Duna által már majdnem elnyelt régi templomot lebonthassa és anyagát új templom építéséhez használhassa fel.

5

9 Tolna megye 1725. január 30-i közgyűlési jegyzőkönyve szerint Nesselrode pécsi püspök - egyben Tolna megyei főispán - megbízottja nevében tiltakozott a miatt, hogy Tolna birtokosai, a Wallis grófok, valamint a helyi lakosok „(...) a tolnai egykori pompás templomot mely a Duna partján volt felépítve, könnyű munkával a Duna áradásától meg nem őrizték, a Dunába vízbe omlani és inkább a víznek mint keresztény használatra engedték, holott könnyű munkával a templomot megmenthették volna vagy legalább a köveket a templom újraépítésére biztosabb helyre vihették volna (...)".

6

0 Néhány év múlva, az 1733-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből azt is megtudjuk, hogy a Duna áradása által elpusztított régi, nagyszerű templomnak a tornya még fennállt,

6

1 de 1746-ban a pécsi püspök megtiltott minden építkezést a Duna miatt pusztulásra ítélt templomon.

6

2 Elpusztult és pusztán álló templomokra utaló dűlőnevek Ennél a korszaknál érdemes röviden kitérni a templomokkal kapcsolatos földrajzi nevekre, mert ezek bár gyakran csak 100-150 évre tudjuk őket visszavezetni - jórészt bizonyára a 18. század első felében alakultak ki (csak ott lehet másképp, ahol volt kontinuus lakosság, de ez alig néhány falut jelent a Duna mentén, ahonnan ráadásul nincsenek is ilyen típusú helyneveink). Gyűjtésem szerint a középkori Tolna megye területén 41, kifejezetten elpusztult vagy romos középkori templomra vonatkozó dűlőnév található (amelyek azonban csak 35 objektumot jelölnek, mert hat templomra kétféle helynév is utal). Az esetlegesen ilyen jelentésű, további vizsgálódást igénylő földrajzi nevek száma ennek a sokszorosa. A helynevek nagyobb csoportját (33 helyet) a 'templom

1 szó különféle - állapotukra, színükre, anyagukra vagy vélt építőikre utaló - jelzős összetételei teszik ki, míg két dűlőnév ('Templomhely') csak annak emlékét őrzi, hogy ott valaha templom állt. Ez témánk szempontjából egyben azt is jelenti, hogy a megye újratelepítése idején még legalább 33 középkori templom állt olyan állapotban, amelyből felismerhető volt az épület jellege. Közülük 21 éppen a romos állapotra utal: egy Dűlt-, két O-, tíz Öreg-, nyolc Puszta- (valamint átfedésben egy-egy Régi-, és Rossz-) templomot, illetve (szent)egyházat ismerünk, a három, színre (Fehér-, Vörös-), a hét vélt építőkre (Pogány-, Rác-, Török-), végül a két, építőanyagra (Kő-) utaló jelző pedig olyan templomokat sejtet, amelyek ha - különböző mértékben - romosak is voltak, de egykori funkciójuk ismét csak nyilvánvaló volt.

6

3 5

8 GAÁL - KŐHEGYI 1975, II. 331. 5

9 BRÜSZTLE 1880, IV. 721. 6

0 TMÖL IV/1. Közgyűlési iratok 10.367. 6

1 ACP 225. 6

2 FEDELES - K. NÉMETH 2006, 405-406. Gaál Attila szóbeli közléséből tudom, hogy a tolnai romok felkutatása végett búvárfelderítést is végeztek a mederben, de csak a nádasban és a part menti házaknál kerültek elő nagyméretű, megmunkált mészkőtömbök. 6

3 K. NÉMETH 2011b. 115