Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban

Mert csodálatos, hogy ebben az egyletben, mint egy folyton zakatoló gép mozgásaként hangzik fel, hogy az egylet nincs kellő módon vezetve, hogy nem áll azon a nívón, ahol állnia kellene, hogy hiányzik benne valami magasabb, valami imponálóbb jelleg, szóval, hogy nem elég magas sikkel dolgozik. - Ezen pedig változtatni kell, mondják e tábor hívei. Az időt erre akkor szemelik ki, mikor beállnak ez évi tisztújítások. A kérdés, mely az egész éven át, mint a földalatti csendes moraj él, csak ilyenkor lesz mindig akuttá. Álláspontunkból s helyzetünkből kétszeres fogulatlansággal'"

s bírálhatunk. Nem érdekelnek bennünket közvetlenül a pártok. Nem örülünk, s nem szánakozunk sem az egyik párt bukásának, sem a másik győzelmének. És éppen azért az elfogulatlan kritika üvegén át csak megvilágítani fogjuk azt a teret, amelyen évtized óta egy nagyon sajátszerű harc folyik, amely ha még néhány évig dúlni fog, lehet, hogy szomorú végre fog vezetni, s a kaszinó bomlását idézi elő, vagy lehet, hogy a romboló vihar utáni üde és megtisztult levegőt fogja a kaszinó rothadt levegőjű termeibe bevinni. Ez a harc a kaszinó vezetése körül folyik. Két elem áll itt egymással szemben. Az egyiket elnevezték dzsentriknek, ezek zárkózottabb életet élnek, magas és alacsony állásúak, de tekintélyt tartók, gondosabban fésülködnek, kifogástalanul öltözködnek, és némelyek szerint disztingváltabban étkeznek, laknak és társalognak. A másik pártot elkeresztelték demokratáknak. Ezek közlékenyebbek és szívélyesebbek, jobban hajolnak általában a nagy társadalom felé, s kezet fognak az egyszerű polgárral is, sőt a kaszinó fényes termei mellett egy-egy estét a hegyekben is elkvaterkáznak, s nem jut eszükbe, hogy egy, a kávéházban éjfél után eltöltött óra, társadalmi állásúknak, nagy hivataluknak talán ártalmára is lehetne. Csak röviden akartuk s néhány vonással a két elemet ismertetni, ahhoz, hogy egészében bemutassuk intelligens társadalmunk ezen mostani alkotó elemeit, egy kötetet kellene írnunk. Ez a két elem minden évben egyszer nyíltan szemben áll egymással - a kaszinói tisztújításkor. Most is úgy van, mint évtized előtt, mikor először lett felvetve a dzsentrik jelszava, hogy regenerálni kell a kaszinót. Ez a regenerálás pedig abban állana, hogy más tisztikart, de különösen más elnököt kell választani. Mikor Simontsits Béla Tolna vármegyének ez a vas alispánja - bonyhádi főszolgabírói széket elhagyva bejött Szekszárdra, azonnal észre lehetett venni egy bizonyos udvart, mely őt a kaszinóban is környezte. Ez az udvar képezte a mai dzsentri párt első magját. Akkor az udvar még majdnem kizárólag a megyéből alakult, ma pedig az akkori kis csoport a magába ölelt elemekkel valóságos pártot képez, amellyel a kaszinónak nem lehet félválról beszélni. A dzsentrik megizmosult csoportja ma erősebben, mint valaha, követeli a kaszinóban a jogait, s míg Simontsits Béla alatt, a hatalmas alispánnak elnökké kandidálása, az első hír elterjedésénél már el is volt ejtve, s halva született eszme volt - addig ma az ő fiának, Simontsits Elemér főjegyzőnek elnöki kandidációja nem csak, hogy tartja magát, hanem sokak nézete szerint a megválasztás eredményében sikerülni is fog. Íme, az a lassú átalakulás, amelyen a mi szekszárdi társadalmunk átmegy. Volt olyan időnk, hogy még Szigeth Gábort sem választották meg elnöknek: ,flem elég demokrata", „tart az urakkal" - „nagyon hajlik" mondogatták, s megbuktatták. Ma sokan ebből az elemből boldognak érzik magukat, ha szavazhatnak az „urakra". Csak nézzük körül magunkat. A boltosnak a fia az éden boldogságába úszik, ha néhány percre befogadják a magas körökbe, a magyar paraszt fia lenézi a vele egy vérből valókat, s tart a „gut gesinnt' '-ekkel. Egész fiatal emberek, kiken még erősen érzik az iskolaszag - elvárják, hogy a 70 esztendős ügyvéd köszönjön nekik előbb. Ok is odatartozandónak mutatják magukat, ahol a tekintélytartás akkor is emeli az egyént, ha ez a tekintély bármily kis álláson nyugszik, vagy bármily csekély képzettségre is van alapítva. A rang és belső érdemek nem számítanak, a fő a körzet. És nekik igazuk is van. - Mert, akinek úgyis kicsiny az állása, tekintélye, képzettsége, csak jól teszi, ha olyanokhoz dörzsölődik, akiknek fényéből őrá is jut valami. 10

8 Itt bizonyára Geiger Gyula egyrészről arra kíván utalni, hogy az 1897. évi kizáratása, kiszorítása után már nem volt tagja a kaszinónak. "

i

g gut gesinnt-ek: jóindulatú, megbízható, lojális, kormányhű