Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban

Csekő Ernő A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban Az utókor általában csak a kiemelkedő személyiségek cikkeit, újságokban megjelent írásait szokta újra megjelentetni. Államférfiak, fontos politikusok, művészek, vagy épp szakterületükön jelentőset alkotó tudósok írásai kerülnek így - általában válogatás után - ismételten napvilágra. Ahhoz, hogy ugyanez egy olyan személy kapcsán történjen meg, akiről az előbbiek egyike se állítható, egyedi, az egykori cikkíró életművén, munkásságán túlmutató szempontoknak kell felmerülnie.

1 Márpedig Geiger Gyuláról se azt nem állíthatjuk, hogy korának kiemelkedő személyisége lett volna, se azt, hogy jelentősebb politikai karriert futott volna be. Ügyvéd, laptulajdonos és lapszerkesztő volt a XIX. század utolsó harmadában Szekszárdon. Azaz: kisvárosi ügyvéd és lapszerkesztő - amint ez a korabeli Pestről megítélve látszhatott, s ahogy az utókor embere felületesen gondolhatja. Geiger Gyula századvégi publicisztikájának jelentősége Geiger Gyula, mint irodalomtörténeti alak Mindezzel szemben, egészen másképp ítéljük meg Geiger Gyula személyének jelentőségét, s közelítünk újságírói munkásságához, s benne az itt publikálásra kerülő írásaihoz. A legutóbbi múzeumi évkönyvben megjelent, jelen írásom előzményének is tekinthető tanulmányomban (

Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok" -ja c.) jelentős részben szintén az ő lapszerkesztői és újságírói munkásságát, méghozzá annak egy figyelemreméltó szegmensét állítottam elemzésem fókuszába.

2 Ez pedig Geiger szépirodalmi lappróbálkozása volt a századelőről, melyre 1903-ban, a szekszárdi tönkremenetelét, bukását követő Pestre bujdosás után került sor. E lapkísérlet - a „revü" vélhetően csak három számot élt meg - sajtótörténeti és irodalomtörténeti jelentőségét nem a béltartalom minősége, az írások színvonala adja, s még nem is elsődlegesen az a tény, hogy benne Dienes Valéria több fiatalkori írását találhatjuk meg. Bár ez utóbbi adat - illetve még az a körülmény, hogy Geiger Gyulában Dienes Valéria

1 édesapját tisztelhetjük - a tudománytörténet számára is érdekessé teheti e rövidéletű lapot, Geiger Magyar Szépirodalmi Lapokjámk igazi jelentőséget mégis az kölcsönöz, hogy úgy Geiger, mint revüje visszaköszön Babits Mihály Halálfiai című önéletrajzi ihletésű nagyregényében. Ugyanis Babits róla mintázta a regény központi alakjának, a cselekmény mozgatórugójának, Hintáss Gyulának a figuráját. E személyazonosság ugyan régóta ismert a Szekszárd hely- illetve irodalomtörténetével foglalkozók, kutatók körében, de tavaly megjelent tanulmányomig csak Hintáss sóti életszakasza, illetve Geiger Gyula szekszárdi élethelyzete, 1 Arra, hogy egy nem országosan kiemelkedő politikus, író, művész, gondolkodó vagy a szakterületén jelentőset alkotó tudós, hanem például, az előbbiekhez, képest egy átlagos lapszerkesztő, vagy újságíró, egykor hírlapokban megjelent cikkeit napjainkban újra kiadják, jobbára csak egy érdemi példát tudunk. Pár évvel ezelőtt adtak ki egy válogatást a gyulai Kóhn Dávidnak a Békés c. lapban megjelent cikkeiből. Kóhn Dávid 1896-1918 közt volt a Békés szerkesztője. KÓHN 2004. 2 CSEKŐ 2009. 3 Dienes Valéria: A XX. század szellemi életének jelentős alakja volt. Sokoldalú érdeklődésének köszönhetően a hosszú, tartalmas élete során (1879-1978) számos tudományágban és művészeti területen tevékenykedett. Jellemző, hogy a matematikát tanult, és filozófiából doktorált asszonyt a Magyarország XX. századi történetét, valamint kulturális, tudományos teljesítményét enciklopédikusán feldolgozó Magyarország a XX. században c. mü nem ezek kapcsán, hanem pszichológiai és táncművészeti munkássága miatt tárgyalja. Széleskörű tevékenységének köszönhetően az eszmetörténeti megemlékezések, megközelítésű írások mellett pszichológiatörténeti és vallástörténeti, egyháztörténeti munkák tárgyalják életművét. Mindemellett fiának, Dienes Gedeonnak s az Orkesztika Alapítványnak köszönhetően táncművészeti, illetve mozdulatmüvészi rendszeréről szóló írásai 1990-et követően három kötetben láttak napvilágot (DIENES 1995., DIENES 2000. illetve DIENES 2001). A polihisztor Dienes Valéria emlékét Szekszárdon, a Babits Mihály Emlékházban egy személye és életműve előtt tisztelgő külön kiállítás őrzi (Dienes Valéria Emlékszoba). 539