Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

1936-ban nagy sikerű kiállítást rendeztek a tanfolyamon"' résztvevő leányok, asszonyok készítette tárgyakból, „ ezek a munkák ötletes variációit nyújtották annak a gazdag gondolatvilágnak, amely a falusi életet élő emberek lelkében, mint ősi, eredeti és magyar él. Egyedül álló ez a népművészet, mert ezeket a díszítő elemeket, az ország semmi más népművészeti termékén nem találjuk meg. Meglepő az az ízlés, amivel ezek a rajzok készültek, amivel a tervező hímző nők az apró kis igénytelen elemecskékből egy nagy, pompás egészet állítanak össze. De talán az egész kiállításnak a legkedvesebb része az a kis sarok volt, ahol azok az ősrégi kézimunkák voltak kiállítva, melyek mint egy hajdan virágzó népművészet utolsó hiteles emlékei egy máris örvendetesen megindult újjászületés mintáiul szolgáltak." A tanfolyamok értékelése is megtörtént: öt év alatt 10 évfolyam végzett sikeresen.

28

1 Az oktatók köre is bővült, a már ezeken a tanfolyamokon végzett szakemberekkel: Bogár Andrásné Szombati Éva, Békás Jánosné Meggyesi Mária, Szép Józsefné Kun Sára, Mózsi Jánosné Borsós Julianna. Kiállításokon, aukciókon a tanfolyamok résztvevői, a Háziipari szövetkezetben dolgozók révén a sárközi hímzések hírneve nőttön-nőtt. Mindjárt az indulást követően a budapesti karácsonyi mintavásáron - a sajtó tudósításai szerint - amerikai kereskedők rendeltek sárközi hímzéseket, és tettek elragadtatott nyilatkozatokat.-8

2 Ezeken a kiállításokon a fekete alapon fehérrel hímzett főkötőhímzés aratta a legnagyobb sikert a többi hímzéstípus rovására. Maguk a sárköziek is elcsodálkoztak ezen. Békás Jánosné Meggyesi Mária idézte egy régi vásározás emlékét: „A vásáron egy külföldi házaspár kereste a 'szélközi hímzést'. Nem tudták, hogy mi az. Végre odaértek a sátorhoz: ezt keresik ezt a fekete-fehér hímzést." A tanfolyamok résztvevői a maguk számára is készítettek fekete-fehér hímzéssel darabokat, a régi bőing módjára szabott blúzokat, amelyeknek az ujjára a régi hímzés elhelyezésének megfelelően főkötőhímzést varrtak. (Ezeket otthon nem viselték, hanem leginkább kiállításokon, vásárokon, a „népművészettel" kapcsolatos hivatalos alkalmakon.)

28

3 „Zengővárkonyban ma is emlegetik a decsi Kun Sára nénit, aki még Fiilep Lajos idejében (1937) járt Várkonyban hímzést tanítani (mütyűrke és egyebek). Mindig átment érte valaki lovaskocsival a pécsváradi vasútállomásra. A sárközi vászonszövést a híres várkonyi kántortanító, Császár János édesanyja, a szintén decsi Kati néni tanította, afamüvességet pedig egy pécsi bognármester. "

28

4 A „Sárköz. Tolna Megyei Népművészeti Egyesület" A Sárközi Népművészetet Védő Egyesület - mely a korábbi ügybuzgó tagok távozása vagy halála miatt életképtelenné vált - céljait újította fel az 1934. június 29-én megalakult az egész megyére kiterjedő Sárköz. Tolna Megyei Népművészeti Egyesület.

28

1 Céljáról az alakuló ülésen maga Hagymássy Zoltán főispán 2

S" A tanfolyam hallgatói nevében az egyik tanuló a következő beszédet mondotta: „Nagyságos ügyész úr! Megálok előtte ez ünnepi alkalommal. Hogy a Decsi tanfolyam halgatók nevében köszöneteit mondjak. Köszönjük azt a sok-sok fáradtságát amelyeket 4 hónap alatt miértünk tett. Ezzel gazdagította tudásunkat - szépítette lelkünket és könyebítette meg élhetésünket. Köszönjük hogy az életnek egy gyönyörű művészkertjébe vezetett belliinket hogyott ki ki a maga kedveszerint müvészkedjen. A sok szives és jóságos fáradozásáért kérjük fogadja szeretettet ezt a kis emlék tárgyat. Kívánjuk és kérjük a mindenhatót hogy adjon továbra is eröt és kitartást Nagyságos ügyész úrnak hogy még több elhagyott falvakban eljuthasson s hogy e szép művészet mindenüt virágozzék. Hapedig az életnek viharai felleget borítanának Nagyságos ügyész úr gyönyörű gondolatára és munkáira, mikor már azt gondolja hogy hiába lázadott mert nincs felelet példátlan nehéz munkáira akkor tekintsen erre a kis emléktárgyra amelyről ezt olvashatja. Boldogok akik háborúságott szenvednek az igazságért mert övék a menyek országa. - dr. Pilisy Elemér iratai - saját tulajdonomban. 28

1 TMÚ 1936. ápr. 16. 28

2 TMÚ 1932. máj. 18. 28

3 BALÁZS KOVÁCS 2005. 28

4 Bátai Hírlap 2005. aug. 28

5 TMÚ 1934. júl. 4. - „Sárközi Népművészeti Egyesület alakul. Sárköz ősi magyar néptöredéke és művészete, de Tolna megye egyéb értékes néprajzi megnyilatkozása is a nemzet szempontjából felmérhetetlen kincset jelent. Ennek megtartása és védelme érdekében Szekszárdon egyesület alakul. Az alapító csoport élén dr. Perczel Béláné, az alispán neje, dr. Hagymássy Zoltán főispán és a Sárköz nagy rajongója, dr. Pilisy Elemér kir. ügyész állanak. Az egyesület alakítói felhívják a közönséget, hogy tagdíjakban hozott csekély áldozattal, esetleg az egyesületben vállalt munkájukkal segítsék létrehozni az egyesületet, amely a népi erők és kincsek igénybe vételével és a hagyományok megőrzésével akarja veszedelemben levő fajtánk jövendőjét előkészíteni." — TMH 1934. jún. 23. - .,Megalakult a Sárköz Népművészeti Egyesület. Három év óta tartó munka eredménye, három éves küzdelem a közönnyel, a meg nem értéssel nem egyszer az ellenkezéssel az az egyesület, amely a csodálatos, színpompájú sárközi népművészetnek az enyészettől való megóvását, de ezen felül a további felvirágoztatását tűzte ki céljául. Néhány áldozatos lelkű 519