Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

képviselő támogatta a kérést. Az értekezlet - amelyen Kovách Aladár tartott tudományos előadást

22

7 - ekkor közgyűléssé alakult át, és kimondta a Sárközi Népművészetet Védő Egyesület megalakulását.

22

8 „A sárközi művészetmentö akció vezetői vasárnap délutánra értekezletet hívtak össze a vármegyeház kistermébe, amelyen ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. Orffy Imre országgyűlési képviselőt, Szévald Oszkár alispánt, dr. Leopold Kornél kormányfőtanácsost, vitéz Vendel István polgármestert, dr. Halmos Andor tanfelügyelőt, Szongott Edvin főszolgabírót, Bodnár István, Leicht Lajos

22

9 és Schneider János bankigazgatókat

1™, Legény Oszkár és Eördögh Zoltán gazdasági felügyelőket

23

1, Kovách Aladár vm. muzeumi igazgatót, Sárossy Károlynét, a MANSZ üzemi igazgatóját. Jung Miklós és dr. Causer Rezső segédtanfelügyelőket, Ocsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Bogyiszló küldöttségeit, Szilágyi Béla, Arany Dénes, Babay Béla és Mészöly Győző

2}

2 ref. lelkészeket, Baja Benedek festőművészt, Kiss Gergely őcsényi, Balog János decsi, Jákob Konrád sárpilisi. Mező László alsónyéki, Lengyel József bogyiszlói főjegyzőket, Nyéki József őcsényi, Dani János decsi, Korsós István sárpilisi és Papp János alsónyéki bírákat. A felsoroltakon kívül számos más érdeklődő, köztük több sárközi hímző és szövő asszony is megjelent a népes értekezleten,"

23

3 Az elnöklő főispán elmondta, hogy a legnagyobb lelkesedéssel karolja fel Szilágyi Béla és Arany Dénes lelkészek által indított mozgalmat, mert teljesen átérzi, hogy mekkora jelentősége van a népművészetnek. Dr. Orffy Imre országgyűlési képviselő rámutatott, hogy ezt a művészeti kultúrát, amelynek termékei iránt máris kereslet és érdeklődés mutatkozik, veszni hagyni és a gyáriparnak kiszolgáltatni nem szabad, mert minden remény megvan arra, hogy kellő vezetés mellett feltámasztandó sárközi népművészeti cikkek után erős kereslet fog megindulni külföldön. A népművészet felélesztését úgy képzeli el, hogy egy civil szerveződés készítené elő a gazdasági jellegű vállalkozás megszervezését. Érdeklődött az illetékes minisztériumokban, ahol azt a tanácsot kapta, hogy szövetkezeti formában kis központokat kell felállítani a községekben. Szilágyi Béla ismertette ezután a Baja Benedek festőművész segítségével Budapesten rendezett sárközi népművészeti kiállítás sikerét, melynek az a tanulsága, hogy ezt a népművészetet fel kell támasztani. A 22

7 TMÚ 1928. márc. 10. 22

8 TMÚ 1928. febr. 18., TMÚ 1928. márc. 3. 2

2" Leicht Lajos (1859. dec. 27. Szekszárd - 1938. febr. 16. Budapest,): Régi szekszárdi kereskedőcsalád sarja. A kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte, majd mint termény- és fakereskedő kezdte pályafutását. Kiváló érzékkel szinte az egész Sárköz gabonakereskedelmét ő bonyolította. A Szekszárdi Takarékpénztár vezetősége beválasztotta felügyelő bizottságába, majd 1900ban annak igazgatósági tagja lett. 1924-ben igazgató-elnöknek választották meg és ezt az állását 1929-ig töltötte be, amikor nyugalomba vonult. A vármegye törvényhatósági bizottságának és Szekszárd város képviselő-testületének évtizedekig tagja. Megalapítója a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinónak és az OMKE szekszárdi kerületének és mindkettőnek éveken át elnöke volt. A közgazdasági életben kifejtett munkásságának elismeréséül I. Ferenc József a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki. - HIRN 1930, 49., DOBOS 2005, 395-396. 23(

1 Schneider János (1875. nov. 17. Szekszárd - 1938. nov. 11. Szekszárd). Tekintélyes szekszárdi iparos szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi polgári iskolában kezdte, majd a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolában folytatta és ott érettségizett. Ezt követően a Szekszárdi Népbanknál gyakornokként kezdte pályáját. Számtisztként lépett Tolna vármegye számvevőségének szolgálatába, mint alszámvevő működött. A vármegyei számvevőség államosítása után a szekszárdi M. kir. Pénzügyi Igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez osztották be. Pályájának következő állomását a központi járásba számvevőnek kinevezése jelentette. Nyugalmazását kérte és 1910-ben a Molnár-féle nyomdához került kereskedelmi igazgatónak, melynek alapításában is részt vett. innen választották meg a Szekszárdi Népbank vezető igazgatójává. Igazgatósági tagja volt több kereskedelmi és ipari vállalatnak. Élénk hírlapírói működést fejtett ki. Már 18 éves korában helyettes szerkesztője volt a Szekszárd Vidékének. 1904-ben alapította Bodnár Istvánnal a „Közérdek" című lapot, majd 1919. évben a Tolnamegyei Újságot, amelynek felelős szerkesztője volt. Tagja volt a szekszárdi városi képviselő-testületnek és Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának. Tagja volt még Tolna vármegye Közigazgatási Bizottságának, társelnöke a Levente Egyesületnek és elnöke a Törekvés Sport Egyletnek. - HIRN 1930, XXV. 2,

1 Lászlófalvi Eördögh Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő. Derekegyházán született 1885. február 14-én. Középiskoláit Szarvason és Aradon, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte, ahol 1906-ban szerezte meg gazdászi oklevelét. Pályáját gróf Nemes János solti uradalmában kezdte. Két évi szolgálat után mint kinevezett segédintéző került Lügetre (Háromszék) és az ottani birtok vezetésével bízták meg. Hét év múlva, 1903-ban lépett állami szolgálatba az Udvarhely megyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez gyakornokként. Mint a Székely Mentőakció tagja, az első világháború alatt kárba ment javak megmentésén fáradozott. 1919-ben került Szekszárdra, ahol még az évben m. kir. gazdasági felügyelővé nevezték ki. A helyi lapokban gyakran jelentek meg figyelemre méltó szakirányú cikkei, a budapesti Stúdióban is tartott előadást. Az OMGE, a Természettudományi Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság tagja. - HIRN 1930, 27. 23

2 Sabanczi Mészöly Győző Alcsúton született 1888-ban. Középiskoláit Kecskeméten és Kisújszálláson, teológiai tanulmányait Budapesten végezte 1911-ben. Kápláni állomásai Baracska, Bicske, Cegléd, Decs, innen választották meg rendes lelkésznek Faddra, ahol nyolc és fél évig volt lelkipásztor, 1927-ben hívta meg az alsónyéki gyülekezet. - HIRN 1930, 185. 23

3 TMÚ 1928. márc. 3. 499