Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

Kedvelt díszítménye volt a sárközi hímzés az 1930-as évek magyaros öltözködési mozgalmának is." A Ferenczy Ferenc

1"" és Tüdős Klára

1"

1 nevével fémjelzett mozgalom elsősorban a társadalom felső rétegeit igyekezett megnyerni a sajátos hazafias és esztétikai elveken alapuló nemzeti karakterű öltözködési kultúra támogatására. A dekoratív sárközi hímzés nagyon jól alkalmazkodott a fenti célkitűzésekhez. 1938 húsvétján, az eucharisztikus kongresszus előkészületeinek sorában az arisztokrácia számára az Operaházban megrendezett magyar ruhák bemutatóján például maga Tüdős Klára viselte azt az elegáns sárközi főkötőhímzéssel díszített estélyi ruhát, amely a díszmagyar és a népi díszítőművészet sajátos ötvözetét adta. Ugyanebben a kreációban töltötte be a diplomatafeleség szerepét Rolf Krause főkonzul neje több külföldi protokolláris rendezvényen. "

L Az 1930-as évek magyaros öltözködési mozgalma fogalmazta meg és propagálta a magyar ünneplő fogalmát, amely a közélet kiemelkedő eseményein, a nemzeti ünnepeken és a magyar diplomácia szintjén a nemzeti karakter és a nemzetközi divat jegyeinek párosításából kívánt magyar divatot teremteni. E magyar ünneplők között számos olyan terv készült és valósult meg, amely a sárközi főkötőhímzés dekorativitását használta fel - selyemből, bársonyból és más értékes alapanyagból - a magyaros zsinórozással is vegyítve. A sárközi hímzéssel szemben a szőttest sokkal kevésbé használta fel a magyaros öltözködési divat. Példát azonban erre is találunk, hiszen Tüdős Klára sárközi szőttesből standruhát is tervezett, amelyet egy divatbemutatón az Operaház egyik balerinája mutatott be."" Ezek a példák azt mutatják, hogy a sárközi hímzéssel azonosított főkötőhímzés a két világháború közötti évtizedekben minden társadalmi réteg életében és tárgyi környezetében ismeretes volt, egyfajta magyaros és népies érték megtestesítőjeként. Bizonyítja a sárközi népművészet reprezentatív szerepét az is, hogy népszínmüvek, népi témájú színpadi müvek jelmezei között is kedvelt volt a sárközi viselet, elsősorban az 1930-as években. 1930-ban a Művész Színházban a Huszárfogás című operett bemutatóján az egyik főszereplő, Dajbukát Ilona

10

4 jelmeze egy sárközi menyecske viselet volt. Kodály Zoltán Háry Jánosának 1926-os ősbemutatóján is „jelen volt" a sárközi népművészet. A jelmezeket Tüdős Klára tervezte, aki Örzsét (Nagy Izabellát)

1"

5 sárközi viseletbe alsónyéki, sárpilisi és bálái asszonyoknak és a dicsőség mellett keresetet jelentene nekik, akik ezt, az ősöktől örökölt művészetet mindmáig megőrizték és szeretettel művelik." - Tolnamegyei Újság 1936. okt. 31. 9

9 F. DÓZSA 1989, 82-90. 111

0 Ferenczy (1886-ig Freund) Ferenc (1861-1930) író. A Petőfi Társaság tagja. A budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1886-tól a Kereskedelemügyi Minisztérium tisztviselője, utoljára az ipari szakoktatási ügyosztály vezetője, 1906-ban miniszteri osztálytanácsosi rangban nyugdíjazták. Az 1890-es évektől jelentek meg elbeszélései és színművei. Különösen színdarabjaival szerzett népszerűséget. - MARKÓ II. 2002, 649. "" Tüdős Klára (1895-1980) ruha- és jelmeztervező, népművészeti kutató. Zsindely Ferenc felesége. A Budapesti Iparművészeti Iskola textilszakán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakán tanult. 1925-ben az Operaház kosztümmühelyének jelmeztervezője és vezetője lett (pl. Kodály Zoltán Háry János című daljátékának népi ihletésű jelmezei, 1926). Belvárosi ruhaszalonjának modern szabású, archaikus (székely, matyó, sárközi stb.) motívumokkal díszített ruháival divatot teremtett. Az 1930-as években foglalkozott film- illetve színházi rendezéssel is. A Győrffy István Kollégium egyik támogatója volt. A második világháború alatt megszervezte az Országos Református Nőszövetséget (1941), ebben az időben férjével Budapesten több száz menekültnek nyújtottak menedéket. 1952-ben kitelepítették őket Balatonlellére. - MAGYAR 2003, 818., DIZSERY 1994. 10

2 Új Idők 1938. 10

3FÜGEDI 2001,421. 111

4 Dajbukát Ilona (Piskitelep, 1892. nov. 14. - Budapest, 1976. jan. 21.) színésznő. Érdemes művész (1964). 1906-ban Hevesi Sándor tanítványaként először a Thália Társaságban lépett színpadra. Ezután visszavonult, csak 1919-ben folytatta pályáját. 19191924-ben a Belvárosi, majd az Andrássy úti Színházban játszott, 1926-1927-ben és 1929-1933-ban az Andrássy úti Színház, 1927-1928-ban az Új Színház tagja. 1933-tól csak szerepekre szerződött, Budapest szinte valamennyi színházában fellépett, 19281929-ben Német- és Olaszországban turnézott. Gyakran szerepelt férjével. Bársony Istvánnal, akivel főként parasztszerepeket formáltak meg. 1945-1947-ben a Fővárosi Operettszínház, 1949-től a Madách Színház tagja volt. Szerepeit kitűnő humorral, természetes játékkal formálta meg. Kezdetben szerepkörét meghatározta csinos alakja, temperamentuma; a Madách Színházban jellemábrázoló ereje is érvényesült. - MARKÓ II. 2002, 15. 10

5 Nagy Izabella (Győr, 1896. júl. 17. - Budapest,, 1960. jan. 31.) énekesnő (mezzoszoprán). Énektanulmányait Noseda Károlynál és Rékai Nándornál végezte. 1921-ben lépett először színpadra a Budai Színkörben Finum Rózsi szerepében (Tóth Ede: A falu rossza). 1921-1922-ben Budapesten a Vígszínházban játszott, 1922-1924-ben az Operaház magánénekese; nagy sikerrel énekelte Bizet Carmen című operájának címszerepét. 1925-től a budapesti Nemzeti Színház tagja, emellett vendégként továbbra is fellépett az Operaházban. Sikerrel alakította népszínművek (Bolond Istók, Tündérlak Magyarhonban, A csikós, A vén bakancsos és fia, a huszár. Piros bugyelláris. Matyólakodalom stb.) női főszerepeit. Hangversenyénekesként magyar népdalokkal, Bartók és Kodály müveivel, Schubert, Grieg és Brams dalaival szerzett ismertséget. Az 1930-as évek végén Amszterdamban, Berlinben és Rómában vendégszerepelt. - MARKÓ IV, 956-957. 468