Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Vizi Márta: Tolna - Mözs Káposztás-dűlő területén feltárt középkori kályhaszem lelet

A helyi fazekasok által is előállítható egyszerű kályhaszemek, valamint az abból felépíthető, egyszerűbb kivitelű kályha nyilván megfeleltek lesén a helyi lakosságnak. Még így sem lehetett túl gyakori és elterjedt a településen a szemeskályha, hiszen a falu feltárt területéről ez az egyetlen leletegyüttes. Feltételezhetjük, hogy a település központi részén, ahol a tehetősebbek telkei lehettek a középkori, későközépkori szokás szerint, esetleg további kályhaszem leletek, esetleg kályhamaradványok lehetnek. Ezt feltárás hiányában nem tudjuk bizonyítani. Az Alföldön az 1930-as években ásató Szabó Kálmán kerek formájúnak képzelte el az ottani leletek alapján a kályhákat

3

9, bár a rajzai alapján azt látjuk, hogy ott a lelőhelyünkön hiányzó, hagyma alakú szemeket is beépítettek a kályhákba. A XX. század második felének középkori ásatásaiból azonban négyszögletes kályhaalapok kerültek elő.

4

0 Magam osztom Barabás Jenő véleményét, aki áttekintve az ezredfordulóig előkerült kályhamaradványokat, leleteket, azon a véleményen van, hogy még jelentős variációval számolhatunk a szemeskályhák formájával kapcsolatban, hiszen teljes kályhaomladékok hiányában biztosan nem foglalhatunk állást.

4

1 A kályhásság történetével foglalkozó munkák

4

2 számos, a 1920. századból fennmaradt, változatos formájú szemeskályhát közölnek. Minden valószínűség szerint az osztrák-német-svájci területeken a szemeskályháknak számos további variációja létezhetett. A kályhákat nyilván meg kellett újítani, átépíteni a használat nyomán bekövetkező rongálódás miatt, vagy a más okból elkészített újítások miatt. Ugyanez áll véleményem szerint a magyar területekre is, hiszen az évszázadok alatt egy-egy ház is átépítésre, bővítésre, korszerűsítésre került, vele együtt természetesen a tüzelőberendezések is megváltoznak. Nagyobb esély van a középkorban, későközépkorban elpusztult, és újra nem települt települések esetében olyan objektumot találni, amely választ adhat kérdéseink legalább egy részére. Sabján Tibor a Kelet-Dunántúli kályhák kapcsán kérdésként vetette föl, hogy létezett-e teljesen bögrékből épített kályha, mint az Alföldön.

4

3 Sajnos lesén nem találtunk kályhaalapot, sem a kályhaszemek közti tapasztás darabokat, amelyek a rekonstrukcióban, a kályhaforma tekintetében segítséget adhatnának. A kályhaszemek mindazonáltal azt sugallják, hogy kizárólag ezekből készült a fűtőalkalmatosság, a fentiek miatt azonban biztonsággal nem tudjuk a kályhaformát rekonstruálni. A falu kapcsán azonban igen fontos tényre is utal a lelet, miszerint a falu elindulhatott egy olyan fejlődés útján, amelyben a fejlettebb többosztatú házak és a füstmentes lakóhelyiség is megjelent.

4

4 A feltárt szakaszon azonban földbe mélyülően ennek nyomát nem találtuk. Az sem zárható ki azonban, hogy az újabb típusú házak már igen sekélyen mélyültek a humuszba, ami az adott esetben régészetileg nem volt észlelhető, vagy megjelentek a kifejezetten földfelszínre épített házak. Az egyhelyiséges, esetenként tüzelővel is rendelkező objektumok pedig kisebb-nagyobb mértékben földbe mélyített lakóhelyek, esetleg gazdasági épületek lehettek. A török hódoltság azonban ezt a folyamatot örökre megakasztotta, hiszen a falu minden valószínűség szerint a 16. század középső évtizedeiben elpusztult. 3

9 SZABÓ 1938,88-100. 4

0 Például: MÉRI 1954, 145-146, 6-7. kép. 4

1 Barabás - Gilyén, 2004, 85. 4

2 FRANZ, 1980, 24. kép- parasztkályha Stájermarktból, 25. kép- parasztkályha egy tiroli parasztszobában. 26. kép-kályha St. Gallen Kantonból; BLÜMEL 1965, 206. 4

3 SABJÁN 2001, 309. 4

4 A nem túl távoli, a 17. század elején elpusztult Etc esetében ezt már Csalogovits József is megfigyelte ásatásain, de számos esetben mi is megtaláltuk a fejlettebb házakat feltárásaink során. (MIKLÓS - VIZI 2001, 273, 5. kép, 10. ház, 276, 8. ház; VIZ1 2009, 6061.) 376