Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
Több sírban találtunk állatcsont mellékletet, általában sertéshez tarozó maradványokat, ezeket a hamvaktól kissé távolabb, a 290. csontváz esetében pedig a bal sípcsont mellé helyezték el. A leletek alapján a temetőt a Kr. e. 3. században, a La Tène B2 és C időszakban használhatták. Település A temetőtől E-ra egy igen kiterjedt, de laza szerkezetű kelta települést találtunk, amely a többi ásatási felületen is tovább folytatódott. A telep nagy kiterjedése miatt annak csak töredékét érinthették a 2006-2009. évi feltárások.' 1' A kelta telep D-en ail., ÉÉK-en a 10b, É felé a 46. lelőhelyrészek területére terjedt ki. Alább kizárólag a 10b és a 11. lelőhely Ásatárs Kft. által feltárt részeinek kelta jelenségeivel foglalkozunk. Ali. lelőhelyen 6, a 10/b lelőhely általunk feltárt részén 11 épület került elő,"'" bennük egy kivétellel (11/997. obj.) nem találtunk kemencét. A házak, illetve házcsoportok egymástól meglehetősen távol, átlagosan 25-30 m-re álltak, de több esetben akár 70-80 méter is elválaszthatta őket egymástól. A tanyaszerű megtelepedésnek gazdasági és domborzati, településföldrajzi oka is lehetett. A Sárköz szélén fekvő lelőhely ma is a belvíz által sűrűn érintett terület. Az épületeket valószínűleg a kisebb kiemelkedéseken alakíthatták ki, amit valószínűsít, hogy némely esetben kifejezetten egymás mellett fekvő épületeket, házcsoportot is találtunk. Elképzelhető, hogy a már lakhatatlanná vált ház lakói nem akarták elhagyni az otthonul szolgáló kiemelkedést és egy újabb házat építettek a régi mellé. A lelőhelyen több, hosszú egyenes árok is előkerült ebből az időszakból. A feltárás nagy kiterjedése ellenére is nehéz ezek pontos szerepét meghatározni. Ehhez az egész lelőhelyen előkerült jelenségek együttes elemzésére lenne szükség. A házak között kutakat, valamint földbe mélyített csonkakúpos tűzhelyeket találtunk. A házak a kelta telepeken általános formát mutatták: DNy-EK-i irányban elnyúló téglalap alaprajzú, földbemélyített épületek voltak. A tetőszerkezetet tekintve alapvetően az ágasfás-szelemenes elrendezés volt a meghatározó, de a megszokottól kissé eltérően, a hossztengely két végétől általában kissé D-re lévő, egy-egy ágasfára utaló cölöplyukat, a kettő között középen vagy a DK-i oldal mellett egy további cölöplyuk egészíthette ki. Ez egy aszimmetrikus elrendezésre, tetőszerkezetre utaló építési struktúra, ami ezen a lelőhelyen - az általánostól kissé eltérő módon -, viszonylag gyakran megfigyelhető volt (19-20. kép). 19-20. kép: Kelta kori házak all. lelőhelyrészen. 9 9 Lásd az 5-10. sz. lábjegyzeteket! 111 0 Hasonlóan nagy épületszámú (26) kelta település került elö a Balatontól D-re Ordacsehi-Csereföldről (M7 AP S-27. lh., ásatásvezető: Gallina Zsolt - Somogyi Krisztina, SOMOGYI 2002, 20-23. A feldolgozást Szöllősi Szilvia /ELTE-BTK Régészettudományi Intézet/ Phd doktori disszertáció keretében végzi, amelynek munkacíme: ..Kelta települések a DélDunántúlon"), valamint Zamárdi-Kútvölgyi-dülőből (ásatásvezető: Gallina Zsolt, GALLINA - HORNOK - SOMOGYI 2007, 153-168.). A közeli Sátorhely-Istállóspuszta lelőhely késő kelta telepéről 36 épület ismert (VOICSEK 2010b, 46.). 34
