Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Orha Zoltán: Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete

A körárkok gyakorta előforduló jelenségek az Árpád-kori ásatásokon. Doboz-Hajdúirtásoir

5, Csongrád" 26 27 28 * 29 Felgyon" , Kengyelen" , Igaron" , Tatabánya-Dózsakertben' stb. a szekszárdiaknál nagyobb méretű árkokat tártak fel és karámként"' vagy az állatok védelmére szolgáló sáncárokként" értelmezték őket. Kengyelen ezt Laszlovszky József talajfoszfát analízissel alá is támasztotta.

3

2 A szekszárdihoz hasonló méretű és korú árkokat tártak fel Kiskunhalas-Zöldhalmon

3

3 és BudapestRákospalota-Újmajorban/

4 A körárkok értelmezhetőek kunyhók alapozásaként vagy jurták körbeárkolásaiként is

3

5 Freisingi Ottó 12. századi leírásában az szerepel, hogy a magyarok egész nyáron és ősszel sátrakban laknak.

3'

1 Méri István szerint az Árpád-kor folyamán végig a sátrak a földházak mellett helyezkedtek el.

3' Szabó István úgy véli, hogy a sátrak nyáron és ősszel álltak a ház mellett. ,

s Petőfiszállás-Tőzegesen és Petőfiszállás-Szentkúton

1'' a szekszárdinál nagyobb körárkokat találtak, az M5 Kecskés 5 és 65, Perczel 21, Meggyes 17. és 26. lelőhelyeken alapozási árokként értelmezték az árkokat, Kistelek-Meggyesen a szekszárdihoz hasonló zárt körárkokat figyeltek meg.

4" A körárkokat az ásatok a kunok jurtáihoz és kunyhóihoz kötötték. A kunok sárközi jelenlétére nincsenek adataink.

4

1 A néprajzi irodalom is ismer szekszárdihoz hasonló „alapozással" rendelkező kerek épületre példákat a Sárközből

4

2, a Berettyó és Kőrös vidékéről

4

3 A tószegi-dűlői körárkok kapcsolódhatnak ideiglenes vagy állandó jellegű lakóépülethez. Veremházak létezését a közelben, kizárni vagy alátámasztani, a feltáratlan lelőhelyrészek kutatása nélkül nem lehet. Az állattartó funkció a lakóházzal szemben kevésbé valószínű, mivel a tószegi dűlői árkok jóval kisebbek a korszakban karámként értelmezett objektumok átlagos méreténél. Gödrök A lelőhelyen a gödrök számítottak a legnagyobb számban képviselt jelenség-típusnak. 23 gödör került elő a feltárás során, mindegyik vágott avar kori sírt, vagy sírokat. A gödrök két csoportra oszthatóak. Nagyobb számban a kerek illetve, az ovális alakú objektumok voltak jelen a lelőhelyen, általában meredek fallal, egyenes aljjal rendelkeztek, de előfordult ívelt vagy rézsüs oldalfal és egyenetlen vagy lépcsős alj is, ezek az objektumok szemétgödörként funkcionálhattak.

4

4 Az objektumok másik csoportja az amorf szabálytalan alakú, nagy méretű gödröket tartalmazza. Ezeket az objektumokat előbb agyagnyerőként, majd később szintén szemétgödörként használhatták. A 20. objektum méhkas alakú, ezért valószínűleg gabonatároló veremként

4"' használták. A benne talált malomkő töredéke is erre utal. 2

5 KOVALOVSZKI 1975, 207-210. 2. kép. 2

6 LÁSZLÓ 1966, 118-119. 2

7 LASZLOVSZKY 1982,281-285. 1-3. kép. 2

8 FÜLÖP 1978, 294. 2

9 VÉKONY 1988, 288-289. 3

0 VÉKONY 1980, 3, 29. és SZABÓ 1975, 24. 3

1 KOVALOVSZKI 1975, 204, 207-210. 2. kép. 3

2 LASZLOVSZKY 1982, 281-283. 3

3 BICSÓ 1984, 175. 3

4 BENCZE 1999, 65, 35. kép 2. 3

5 LÁSZLÓ 1976, 25-26, K. CSILLÉRY 1970, 40-41, K. CS1LLÉRY 1982, 65-71. és BENCZE 1999, 22. 3

6 GOMBOS 1937, 1767. 3

7 MÉRI 1964,47-48,74. 3

8 SZABÓ 1966, 16. 31-33. 3

9 VÁLYI 2003.41. 4

0 VÁLYI 2003, 37-39. 4

1 KRISTÓ 1998,233. 4

2 ANDRÁSFALVY 2007, 303. 4

3 GYÖRFFY 1943, 207-209. 4

4 KOVALOVSZKI 1980, 35-36. és IRÁSNÉ 1993, 176. 4

5 MÉRI 1952, 60, 63. 321