Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
15-16. kép: A 11/319. sír festett korsója, feltehetően rituális (arcos?) edény. az egyes temetkezéseken belüli helyzetük; az elhunyt háta mögött helyezkedtek el. Vannak még egyezések a két sír mellékleteinek jellegében és különbségek az elhunytak személyében (nemében és életkorában), talán a sírcsoportjukon belüli státusukban is. Azonban a lényegi különbséget abban látjuk, hogy az antropomorf edényt épen helyezték sírba, míg a másik esetben az edény egy darabját, töredékét temették el, mégpedig annak legfontosabb, arcábrázolásos részét. Számos arcos edényt ismerünk a neolitikus dunántúli és alföldi vonaldíszes, a szakáiháti, a zselizi, a Vinca, a tiszai kultúrából, különböző méretben. Elsősorban telepeken fordulnak elő, a szakáiháti kultúrában valószínűleg minden háztartásban megtalálhatók voltak a nagy méretű antropomorf tárolóedények. Eddig azonban csak néhány arcos edényes sírt publikáltak a vonaldíszes kultúra területéről. Ismertek olyan példák, amikor arcos edények darabjait (nem az egészet) egy-egy gödörben külön deponálták a telepen belül, vagy barlangban rejtették el.' s s Az alsónyéki 2037. sír töredéke azért kiemelkedő jelentőségű, mert az első olyan lelet a hazai neolitikumban, amely a „szándékolt törés, összetörés" rítusának (Fragmentierungsriten) végső mozzanataként emberi temetkezésből került napvilágra. Az eredetileg az edény tartalmának szánt óvó-védő szerep - az edény legfontosabb, arcos részének sírba helyezésével - az eltemetett személyre szállhatott át, az ő védelmét vagy újjászületésének elősegítését szolgálhatta/ 1' Megemlítendő, hogy egy további, nagy méretű arcábrázolásos tárolóedény darabja a 10/b lelőhelyrészen a 2221. nagy méretű gödörből került elő 2006-ban az 1739. számú hosszúház Ny-i oldalán. Ez egy kissé tölcséres nyaktöredéken lévő élethű, emberi fülplasztika átlyukasztott fülcimpával. (42. tábla 3-4.) Leletünk párhuzama a korábbi időszak, a szakáiháti kultúra Gyoma-Ozed lelőhelyén, egy áldozati gödörből származó arcos edény szintén átlyukasztott füllel. A fül átfúrása arra utal, hogy fülbevaló is hozzá tartozhatott az edény díszítéséhez. Az arcos edény nyakára applikált fül egyébként nem jellemzője ennek a tárgytípusnak. 9 0 A nagy méretű, antropomorf jegyeket magukon viselő tárolóedények megléte a lengyeli kultúra más dunántúli lelőhelyén is adatolt. Ilyen a györei 2. számú kartöredék is, amely a szentesi, kunszentmártoni szakáiháti edények karjaihoz hasonlít. 9' Funkciójukat tekintve hasonló tárolóedények lehettek az Őcsény8 8 SOMOGYI - HORNOK - GALLINA 2010. 8 9 SOMOGYI - HORNOK - GALLINA 2010. 9 0 GOLDMAN - SZÉNÁNSZKY 2002, 56, Abb. 4. 9 1 ZALAI-GAÁL 2009b, 22, Abb. 4a-b. 30
